Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

10 detileg sem volt biztosítva, amennyiben a tervezetben meghatározott 5oo/o~os befizetés, sőt még a részvények névértéke legalább ioo/0-ának befizetése sem történt meg. (Kúria 3967/1928.) Törölt részvénytársaság perlése. A rt.-nak a cégjegyzékből történt törlése az előbb vállalt kötelezettségek megszűnését nem vonja maga után. A rt. hitelezőit pedig az a körülmény, hogy a rt. időközben a cégjegyzékből töröltetett, nem fosztja meg attól a joguktól, hogy követelésüket a volt rt. ellen érvényesítsék. (Kúria 35i3/i928. sz.) HS. §. A részvények névértékét a társaság fennállása alatt felemelni nem lehet. Az ily felemelés semmisnek tekintendő. Ugyanez áll az ideiglenes részvényekre és részvényutalványokra is. A többség ama határozata, mely szerint a közgyűlés felhatalmaz látott, hogy két vagy több eredeti részvény összevonása által magasabb névértékű uj részvényeket bocsáthasson ki, az egyes részvényeseknek a i63. és 168. §§-okban biztosított jogait nem érintheti. (Kúria 986/1885.) A kereskedelmi törvény i48. §-a a részvények névértéke felemelésének csak azt a módját tiltja, mely az alaptőkének megfelelő szaporítása nélkül a társasági vagyonnak önkéntes felbecsülése általi kibocsájtandó ujabb részvények értékesítéséből elért nyereségnek a tartalékalaphoz csatolását a közgyűlés elrendelheti abban az esetben is, ha az alapszabályok szerint a tartalékalapra csak az évi bevételek bizonyos hányada fordítható, mert az alapszabályok ilyen rendkívüli bevételekről nem intézkednek. (Kúria 94/1900.) Midőn a részvények névértékének fölemelése az alaptőkének ugyanoly arányban való gyarapításával céloztatik, a közgyűlés határozata a részvényesek jogait nem sérti, mert a tiszta nyereségben jövőre is oly módon fognak részesülni, mintha a részvények névértéke fel nem emeltetett volna, a felemelt alaptőke pedig teljesen befizetve lévén, felelősségük a részvények névértékének felemelésével nem növekszik. (Kúria 767/1898.) Íb9. §. A részvénytársaság megalakultnak tekintetik, ha 1. alaptőkéje biztosítva van; 2. a társasági alapszabályok létrejöttek és 3. a társaság a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezettetett. Ha a részvénytársaság létre nem jön, az annak részére szerzett jogokat a társaság nevében eljárt egyének érvényesíthetik. (Kúria 282/1905.) Megalakulást határozattal szemben az alapítók felelőssége. E. II. 628. szám. A rt. megalakulása tárgyában hozott határozatot a rt. ellen a K. T. 17 4- §-a alapján indított keresettel megtámadni nem lehet, hanem amennyiben a részvényes az alapítóknak törvényellenes eljárása folytán károsodott, az ebből eredő magánjogi igényeit csak az alapítók ellen indítható keresettel érvényesítheti. A felperes megtámadási jogát a keresetben egyenkint megjelölt határozatok mindegyike tekintetében a K. T. 174. §-ának rendelkezésére alapítja. Ez a szakasz a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozat ellen ad a részvényesnek kereseti jogot, amely jog tehát