Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

11 másra, mint a közgyűlés által hozott határozatra a törvény világos rendelkezése mellett ki nem terjeszthető. Minthogy pedig a rt. alakulását kimondó határozat nem az akkor még jogilag nem létező rt. közgyűlésének, hanem az alapítók és a részvén yaláírók ülésének határozata, az alapítás tárgyában hozott határozatot a rt. ellen a K. T. 17V §-a alapján indított keresettel megtámadni nem lehet, hanem amennyiben a részvényes az alapítóknak törvény ellenes eljárása folytán károsodott, az ebből eredő magánjogi igényeit csak az alapítók ellen indítandó keresettel érvényesítheti. Ezeknélfogva az alsóbíróságok ítélete annyiban, amennyiben az alakuló közgyűlésnek a megalakulása tárgyában hozott határozata megsemmisíttetett, megváltoztatandó s a felperes erre irányuló kereseti kérelmével elutasítandó volt. Az alsóbiróságok a keresetben megjelölt közgyűlési határozatokat pusztán azon az alapon semmisítették meg, mert a jogi álláspontjuk szerint törvényszerűen meg nem alakult alperesi társaság érvényes közgyűlési határozatot egyáltalán nem hozhatott. Tekintettel azonban arra, hogy ez a jogi álláspont a fentebb kifejtettek szerint el nem fogadható s így a keresetben megjelölt közgyűlési határozatok megsemmisítésének kérdése az ezekre vonatkozóan előterjesztett kifogások önálló érdemi elbírálását igényli, ehhez képest az elsőbiróság ebben az irányban új határozat hozatalára volt utasítandó. (Kúria 2901/1915.) .4 K. T. 218. és köv. §-ai szerint kereskedelmi vétségnek minősített szabálytalanságok megállapításának hatása. A K. T. 218. és következő §-ai alapján indított eljárásban csupán az nyer megállapítást, hogy valamely rt. igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagjai, illetve felszámolói, alapítói és a külföldi társaságok itteni képviselői elkövették-e az ott kereskedelmi vétségnek minősített szabálytalanságokat : ennek a megállapítása azonban közvetlenül nem eredményezi magának a rt.-nak a semmisségét még akkor sem. ha ezek a szabálytalanságok az alapításkor követtettek el. (Kúria 534 1913.) A részvénytársaságok cégükben világosan mint ilye ek jelölendők meg, ezt nem helyettesíti a szokásos kezdőbetűkkel való megjelölés. A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését, amely szerint a kereskedelmi társas cégjegyzékben a cégnek a következő módosítása : «H. hazai gyár rt.» «Vaterlándische fabrik A.-G. rendeltetett bejegyeztetni, megváltoztatja, ezt a bejegyzést hatályon kívül helyezi és kimondja ,hogy a bejegyzés nem a részvénytársaság bejegyzésére szolgáló «R.-T.» rövidítéssel, illetve a nem azonos német szöveggel meg nem engedhető és a részvénytársaság igazgatóságát felhivatni rendeli, hogy a magyar és német cég szövegekben a «részvénytársaság» és •< Aktiengesellsehaft szót egészében használja. A K. T. 14- §-a határozottan rendeli, hogy a rt.-ok cégükben világosan mint ilyenek jelölendők meg. ezt tehát nem helyettesíti a szokásos kezdő betűkkel való megjelölés és mert oly esetben, midőn valamely céget a magyar nyelven kívül más nyelven is kívánnak bejegyeztetni, a cég azonosságának szempontjából a más nyelven használandó cégszövegnek a magyar szöveggel mindenekben egyezőnek kell lennie. (Kúria hh. 10/n 1912.) Cégbitorlás. A tényállás alapján az I. r. alperes részéről elkövetett cégbitorlást a kir. törvényszék fennforogni látta. Kétségtelen ugyanis, hogy a fel-