Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

9 vényeseknck képviseletére nem jogosított birlalói, azaz az álrészvénycsek által a közgyűlési határozat hozatala tekintetéhen döntő jelentőségű módon gyakoroltassék. mint a részvény fogalmával, a részvényjog alapelveivel és ebből folyóan a kereskedelmi törvénnyel és alapszabályokkal ellenkező szerződés jogilag nemcsak hogy meg nem engedett, de kezdettől fogva mint törvénybe és jóerkölcsbe ütköző szerződés feltétlenül semmis jogügylet és ebből folyólag abból jogok és kötelezettségek a szerződő felek egyike részéről sem támaszthatók. (Kúria, 3087/1928.) Részvénytársasági székhely nem mindig telep. Rt-nál a székhely fogalma nem esik össze szükségképen a telep fogalmával. Nincs ugyanis kizárva, hogy az alapszabályokban meghatározott székhelyen csupán a közgyűlések és igazgatósági ülések tartassanak s onnét történjék a legfőbb irányítás, ellenben a vállalatnak telepe, ahol az ügyletek köttetnek, a székhelytől közigazgatásilag külön helyen legyen. ('Kúria 6923/1926.) Melléküzletág a cégben nem tüntetendő fel. A cég módosítása a cégvalódiság szempontjából nem kívánható, mert a cégszöveg megfelel az alapszabályokban elsősorban meghatározott pénzintézeti üzletkörnek s az a körülmény, hogy a cégszövegben a bank árúkereskedelmi üzletkörére utalás nincsen, alapos kifogás tárgya nem lehet, mert a rt. nem köteles cégében a főüzletkörén kivül melléküzletágait is feltüntetni. (Bp. T. 22/12/1929.) Részvénytársaság cége természetes személy polgári nevét tartalmazó cégszöveggel. A birói gyakorlatban kialakult cégjogi szabály szerint a kereskedelmi cégjegyzékbe rt. cége természetes személy polgári nevét tartalmazó cégszöveggel csakis abban az esetben jegyezhető be, ha a rt. e természetes személy kereskedelmi üzletének szerződés utján átvételét a bejegyzéssel kapcsolatosa ; igazolja. (Kúria 8722/1927.) Jogilag nem létező, törvény ellenére alakult rt. felszámolandó. A törvény ellenére megalakult és bejegyzett rL léte (érvényessége) pótolhatatlan hiányok miatt falaptőke biztosításának eredeti hiánya, 10 0/0 befizetésének meg nem történte) megtámadható akkor is, ha a rt. felszámolás alatt áll, mert a tényleg működött, hab.'ir jogilag nem létező rt. ügyeinek lebonyolítása — az érvénytelenség kimondása esetén — a hitelozők érdekére tekintettel amúgy is csak felszámolás útján volna lebonyolítható. (Kúria 3967/1928.) Törvényellenesen alakult s bejegyzett rt. létének megtámadása. A K. T. nem tartalmaz ugyan rendelkezést arra vonatkozólag, hogy a rt. a bejegyzés és közzététel folytán jogilag létezőnek tekintendő-e akkor is, ha a megelőző feltételek nem teljesíttettek, az általános jogszabályokból folyik azonban, hogy a rt.-nak bejegyzése nem pótolja a K. T. i49- §-ában előírt egyéb feltételek hiányát, minélfogva a törvény ellenére megalakult és bejegyzett rt. léte (érvényessége) a törvényben előírt anyagi okok alapján, pótolhatatlan hiányok miatt a körülmények szerint megítélendő időn belül megtámadható. Pótolhatatlan hiány, hogy az alaptőke a K. T. i49- és I5I. §-ok rendelkezésének megfelelően már ere-