Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

163 Az alapszabályok azon intézkedéséből ,hogy a közgyűlés egybehívásáról szóló hirdetmény a közgyűlés előtt 8 nappal közzéteendő, következik, hogy a 8 napnak a hirdetés közzétételének napjától a közgyűlés napjáig, tehát már a közgyűlés napja előtt le kell telnie. (Bp. T. 5, 906.) Ha az igazgatóság az alapszabályok értelmében az időközben megüresedett igazgatósági tagságot betöltheti, ebbeli eljárása a közgyűlés által csak akkor tekinthető jóváhagyottnak, ha ez a közgyűlési tárgysorozatba kifejezetten fel volt véve. (Kúria 615/1905.) A meghívóban a közgyűlés tárgya világosan és részletesen megjelölendő. Ilyennek nem tekinthető az általános kitétel: Az alapszabályok részbeni módosítása és kibővítése.« Emiatt a közgyűlésnek az alapszabályok módosítására vonatkozó határozatai megsemmisíttettek. (Bp. T. P. 2505/1909.) Meghívóban nem foglalt tárgyról határozás. A K. T. 179. §-a nem zárja ki azt, hogy a közgyűlés olyan tárgy felett is határozhasson, amit a törvény, vagy az alapszabályok a közgyűlés hatáskörébe kifejezetten nem utalnak. Az ilyen tárgy felett is azonban, a K. T. 177. §-ában megjelölt kivételektől eltekintve, a közgyűlés csak akkor határozhat, ha az a meghívásban benne foglaltatik. (Bp. T. 4163/ 1912. sz.) A kitűzött tárgyra nem vonatkozó önálló indítványok csupán vita tárgyává tehetők, azok felett határozni nem lehet. A K. T. 177. §-ának rendelkezése értelmében a rt. közgyűlésén hozott határozat csak oly tárgy felett hozható, amely a közgyűlési meghívásban kitétetett: eme rendelkezés alól kivételnek csak oly indítványra nézve van helye, mely egy újabb közgyűlés összehívása végett tétetett. Igaz ugyan, hogy az alperesi társaság alapszabályaiban foglaltak szerint a közgyűlés határozhat a meghívásban felsorolt tárgyakon kívül bármily más, az igazgatóság, vagy egyes részvényes által tett indítvány felett is; ez azonban csak úgy értendő, hogy az indítvány a napirendre kitűzött tárgyra kell, hogy vonatkozzék, a kitűzött tárgyra nem vonatkozó önálló indítványok azonban csupán vita tárgyává tehetők, azok felett azonban határozatot hozni nem lehet, még akkor sem, ha ezt az alapszabályok kifejezetten meg is engednék; nem pedig azért, mivel az idézett törvény ezt kifejezetten tiltja és így az ezzel ellenkező alapszabálybeli intézkedés érvénnyel amúgy sem birna. Minthogy pedig a felek között az nem vitás, hogy a közgyűlésre vonatkozó meghívóban a felügyelőbizottság tagjainak elmozdítása és új felügyelőbizottsági tagok választása a tárgysorozatba felvéve nem volt; a közgyűlésnek ezt illetően hozott határozatát megsemmisíteni kellett. (Temesv. T., Kúria hh. 1057/1914-) Kö:gyiilési meghívó tárgysorozata. A közgyűlés tárgyainak a meghívóban való ismertetése oly alakszerűség, amelynek mellőzése — amennyiben a cégbíróság azt a közgyűlési jegyzőkönyv elintézésekor hivatalból nem észlelte — nem teszi a meghívóban ki nem tett tárgy felett hozott határozatot önmagában véve semmissé, hanem ez csak jogot ad a K. T. 174. §-a értelmében ahhoz, hogy a részvényes a határozatot, az azt tartalmazó jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától számított tizenöt nap alatt keresettel megtámadhassa. Ezen határidő elmulasztása esetén az alaki hiány miatti kereseti jog megszűnik. (Kúria 752, 923.)