Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

164 Közgyűlési meghívó kellékei. Tárgysorozat alapszabály-módosításnál. Oly nagyjelentőségű határozatra nézve, mint a részvényeseket meg­illető elővételi jog korlátozása, szükséges, hogy a részvényesek tisztában le­gyenek azzal, hogy az alapszabálymódosításnak épen e jog korlátozása lesz a tárgya és a 9. §. módosítása nem irányúi valamely lényegtelen alakiság módosítására, ennélfogva a közgyűlés tárgyának a meghívóban ily meg­jelölése: »az alapszabályok 9. §-ának módosítása, illetőleg átszövegezése«, nem felel meg a K. T. 17 7.1 §-anak s minthogy a közgyűlés csak a szabályszerűen hirdetett tárgyak felett határozhat, a nem szabályszerűen közzétett tárgy felett hozott határozat helyesen semmisíttetett meg. (Bp. T. 9212/1921.) Határozatképtelen közgyűlés nem hívhat össze közgyűlést. A közgyűlésnek határozatképtelensége folytán e közgyűlésnek az a határozata is érvénytelen, amely a közgyűlés újbóli összehívására vonat­kozik, amennyiben az alapszabályokhoz képest a szabályszerűen összehívott közgyűlés határozatképtelensége esetében ujabb közgyűlés hívható össze, mihezképest az arra hivatott felszámoló által történt ujabb egybehívása a közgyűlésnek az alapszabályok rendelkezésének megfelelt. (Kúria 787/929.) Közgyűlési meghívó tartalmi kellékei. Indítványok szövege felveendő-e a tárgysorozatba? Alapszabálymódosítás. A K. T. 177. §.-a nem írja ugyan elő, hogy a közgyűlés tárgyai a meghívás tárgysorozatában minő módon jelöltessenek meg; azonban a megjelölésnek oly módon kell történnie, hogy a részvényesekben ne tá­madhasson kétség az iránt, hogy a közgyűlés minő tárgyak felett fog határozni. Eltekintve a teljesen lényegtelen formai módosításoktól, továbbá azok­tól, melyek már korábban érvényesen meghozott közgyűlési határozatok­nak pusztán végrehajtására vonatkoznak: a közgyűlés tárgyának egysze­rűen »alapszabálymódosítás«-sal való megjelölése nem elégséges, mert ebből a részvényesek nem lehetnek tájékozva arranézve, hogy az alap­szabálymódosítás milyen irányú lesz. Ezért a bírói gyakorlat az alap­szabályok módosítandó §-ainak legalább is szám szerinti megjelölését kívánja meg, fontosabb és nagyobb horderejű határozatoknál azonban még ezt sem tartja elegendőnek, hanem a tervezett módosítások irányának megjelölését is megköveteli. A K. T. 177. §-ának fent kifejtett értelmezéséből az is követ­kezik, hogy a napirendre kitűzött tárgyakban tett indítványok teljes szövegének a meghívásba való felvétele nem szükséges, ha a megjelö­lés oly módon történik, hogy abból kitűnjön, hogy a közgyűlés milyen tárgy felett és milyen irányban fog határozni. (Bp. T. 183/1922.) Az igazgatóságnak a közgyűlés a felmentvényt meg nem adhatja, ha ez nem volt kifejezetten a tárgysorozatba felvéve. Az igazgatóságnak a felmentést megadó közgyűlési határozatot meg kellett semmisíteni, mert a K. T. 177. §-a értelmében a közgyűlés csak a meghívásban kilett tárgyak felől hozhat érvényes határozatokat, a közgyű­lési meghívó tárgysorozatában pedig e tárgy nem volt felemlítve. Té­ves az elsőbíróságnak az az álláspontja, hogy az igazgatóság felmenté­sére vonatkozó határozat hozatala a felszámolásra vonatkozó határozat szükségképeni folyománya, mert a felszámolást el lehet határozni anélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom