Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

162 ság elnöke a rendkívüli közgyűlés összehívása céljából igazgatósági ülést tartani megkisérlette, hogy arra a felpereseket meghívta, de azok a gyűlésen meg nem jelentek volna. (2278/1907.) M. kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja indokolása alapján és azért, mert a közgyűlés összehívása az arra jogosított közeg által történt és csak az ennek összehívása folytán tartott gyűlés tekinthető érvényes határozatok hozatalára jogosított közgyűlésnek; mert a közgyűlés összehívására jogosított közeget a K. T. 167. §-a értelmében az alapszabályok határozzák meg, az alperesi alapszabályok pedig ilyen közegnek az igazgatóságot jelöli meg és mert abban az esetben, ha a felperesek, mint igazgatósági tagok a K. T. 178. §.-a értelmében megtartandó közgyűlés összehívását meghiúsították volna, ugyanezen §. értelmében az érdekelteknek módjukban állott a közgyűlés összehívását az illetékes törvényszék által eszközölettni. — (1067/1907.) 111. §. A közgyűlés évenként legalább egyszer összehívandó. A közgyűlés tárgyai minden meghívásban kiteendők. Érvényes határozat csakis az ekként kijelölt tárgyak felett hozathatik. Kivételnek e tekintetben az oly indítványra nézve van helye, mely egy újabb közgyűlés összehívása végett tétetik. Ha az elhallgatott tárgy a napirend egyik pontjával összefüggésben van is, érvénytelen a határozat, minthogy a K. T. 177. §-a szerint érvényes határozat csakis a kijelölt tárgy felett hozható. (Kúria 627/1892.) A K. T. 177. §-a a közgyűlés tárgysorozatának megjelölését rendeli ugyan, de az, hogy tárgysorozatban a közgyűlés elhatározása alá tartozó kérdéseknek megoldása tekintetében a részletes adatok és igazgatósági javaslatok is közzététessenek, előírva nincs. (Kúria 1204/893.) Közgyűlési határozat megsemmisítendő azon az alapon, hogy az igazgatóság egyik tagja, a közgyűlés által elmozdíttatott, holott ez a tárgysorozatban ki nem lett tüntetve. (Kúria 1781/1893.) A részvények letételére rendelt határidőbe a letétel napja ugyan be nem számítható, de a határidőnek esetleges kitolása a részvényesekre kedvező lévén, emiatt a közgyűlés nem volt szabálytalan. (Kúria 1184/1902.) Nem lehet ok a közgyűlési határozat megsemmisítésére, hogy a részvények egy része nem az alapszabályok szerint egy nappal a közgyűlés előtt tétetett le, hanem, mint igazgatósági tagok letété, állandóan letétben van a részvénytársaságnál és az említett részvények a közgyűlésen felmutattattak. (Kúria 410/910.) Az alapszabályok módosítása esetén a közgyűlési meghívóban nem jelölendők meg kötelezőleg tüzetesen a módosítandó szakaszok, hanem elégséges egyszerűen annak hirdetése, hogy az alapszabályok módosíttatni fognak. (Kúria 991/1905.) A lelépő elnök részére az alapszabályokban elő nem írt külön jutalom nem szavazható meg, ha a közzétett közgyűlési meghívóba a közgyűlés tárgyául csak »az elnök és helyettes elnök választása« volt felvéve, mert az elnökválasztásnak nem természetes és szükségszerű következménye a lelépő elnök jutalmazása. (Kúria 122/1904.) Az alapszabályoknak abból a rendelkezéséből, hogy a közgyűlésre vonatkozó meghívás legalább i5 nappal annak megtartása előtt közzéteendő, nyilvánvaló, hogy a kérdéses i5 napi határidő kiszámításánál maga a közgyűlés napja figyelembe nem jöhet, hanem az előírt közzététel alapszabályszerűnek csak akkor tekinthető, ha a közgyűlés napját legalább i5 nappal megelőzőleg tétetett közzé a meghívás. (Bp. T. 3394/1904.)