Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

157 Strohmannok a közgyűlésen. A közgyűlésen strohmannok szereplése egymagában még nem ok a közgyűlés határozatainak megsemmisítésére : ennek feltétele az, hogy a strohmannoknak szerepeltetése valamely jog kijátszását célzó és visszaélést magában foglaló határozatok keresztülvitele érdekében történt és az ily irányú határozathozatal eredményét tényleg befolyásolta legyen. (Kúria 279/I9°7) StroJimannok kibuktatásra. Felperes a rendes közgyűlésen hozott azt a határozatot támadja meg, amellyel az intézeti titkár és egyúttal az ügyész felmentése és állásának betöltése céljából rendkívüli közgyűlés egybehívása rendeltetett el. Szerinte a határozat alaki szempontból az alapszabályok kijátszása mellett jött létre oly módon, hogy egyes részvényesek az alapszabályokban meghatározott szavazatoknál több szavazatot gyakoroltak olyképpen, hogy a megengedett 20 szavazathoz szükséges részvényt meghaladó részvényeiket színlegesen másokra ruházták át és azokat, akikre a részvények ily színlegesen átruháztattak, a megtámadott határozat alapjául szolgáló indítványra leszavaztatták. Kétségtelen ugyan az, hogy amidőn az alapszabályok a részvényesek akarata érvényesítésének korlátot szabnak olyképen, hogy a részvényes a közgyűlésen való szavazati jogát nem összes részvényei, hanem azoknak csupán bizonyos meghatározott száma után gyakorolhassa, az alapszabályok vonatkozó rendelkezésének kijátszását jelenti az, ha egy vagy több részvényes részvényeit, avagy azok bizonyos számát színlegesen, egyedül abból az okból ruházza át harmadik személyre, hogy az azok által beadandó szavazatok útján az alapszabályokban megengedett szavazatnál több szavazati jogot gyakoroljon és ennek folytán ezeknek az egyéneknek ily módon beadott szavazata érvényesnek nem tekinthető. Egymagában azonban az a körülmény, hogy valamely határozat meghozatalánál ilyen szabályellenes szavazatok is érvényesíttettek, a hozott határozat megsemmisítésére még nem vezethet, hanem a megtámadás sikerének biztosítása végett ki kell mutatni azt is, hogy a közgyűlésen hozott határozatnak többsége az ilyen szavazatokból került ki. A per adatai alapján megállapítandó ugyan, hogy egyes részvényesek részéről mutatkoztak törekvések arra nézve, hogy részvényeik színleges átruházása útján a szóban forgó indítványra több szavazat legyen beadható, mint amennyit egy részvényes számára az alapszabályok megengednek, azonban ilyen érvénytelen szavazatul csupán 36 szavazat tekinthető. Miután azonban a mindkét irányban szükséges többség az említett szavazatok kihagyása nélkül is megvolt, ennek következtében a közgyűlési határozat e szavazatok érvénytelensége okából meg nem semmisíthető. (Debr. T.) M. kir. Kuria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja indokai alapján és azért, mert a részvényeknek harmadik személyek részére avégből való átadása, hogy ezek a közgyűlés határozatképességének biztosítása végett ott, mint részvényesek megjelenjenek, önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy pusztán ezen az alapon a közgyűlés határozatai megsemmisíttessenek, mivel a részvényeknek ilyen u. n. álrészvényeseknek való átadása és ezeknek a közgyűlésen részvényesi minőségben történt szerepeltetése csak akkor szolgálhat alapul a közgyűlési határozat megsemmisítésére, ha a részvények ilyen átruházása valamely visszaélés keresztül vitele, vagy valamely jognak kijátszása céljából történt, ez az eset azonban itt fenn nem forog. (217/1913.) «