Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

158 Színleges részvényesek (strohmannok) a közgyűlésen. A színleges részvényeseknek (Strohmann) a közgyűlésen való szereplése magában véve nem képez okot a közgyűlési határozat megsemmisítésére, ha az azok által leadott szavazatok száma a hozott határozatot tényleg befolyásolta. Még abban az esetben is, ha a közgyűlési jegyzőkönyv e részben nem vitás tartalma szerint az igazgatóság javaslata mellett leadott i683 szavazatból leüttetnék is az elsőbíróság ítéletében azon a címen levonásba hozott 361 szavazat, hogy az ott megnevezettek azokat a részvényeket, amelyek alapján szavaztak, a tulajdonjognak tényleges megszerzése nélkül csupán abból a célból kapták, hogy az átruházó valóságos részvénytulajdonosok az őket az alapszabályok szerint megillető szavazatnál több szavazatot gyakorolhassanak, mégsem fér kétség ahhoz, hogy a fennforgó esetben az igazgatóság javaslatának megfelelő határozat hozatalához az alapszabályszerűleg megkívánt kétharmad többség eléretett. (Kúria 48I/IOI3.) Felszólalási jog indokolatlan megvonása. Bűnügyi zárlat alá veti részvények. Ha a jogosult részvényestől a közgyűlésen a felszólalás joga indokolatlanul megvonatott, a közgyűlésen hozott összes határozatok semmisek. Az igazgatósági tag, aki ilyen minőségben előzőleg részvényeit már letette, akkor is részt vehet a közgyűlésen, ha letett részvényei bűnügyi zárlat útján lefoglaltattak ugyan, de a társaság birtokában maradtak. (Kúria 59/1911.) Részvényes elhallgattatása és eltávolítása. Ha a részvényes a közgyűlésen oly magatartást tanúsít, hogy elhallgattatása, iDetve a közgyűlés színhelyéről való eltávolítása a közgyűlés zavartalan megtarthatása végett indokolt és szükséges volt, a közgyűlés határozatai emiatt meg nem semmisíthetők. (Kúria 536/1908.) Erdekeit igazgatósági tag nem szavazhat az igazgatóság felmentése kérdésében. Oly indítvány tekintetében, mely minden korlátozás nélkül szói a korábbi és jelenlegi igazgatóság felmentéséről, a szavazástól minden volt és jelenlegi igazgatónak tartózkodnia kell. Ily esetben részvényeiket a szavazati jog gyakorlása végett másra sem szabad átruházniok. (Kúria 2995/r9l6-) Érdekelt részvényes, mint meghatalmazott. Mint a nem személyesen érdekelt részvényes meghatalmazottja az érdekelt részvényes, illetve igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag is szavazhat. (Kúria 481/1913.) Erdekeit igazgatósági tag közgyűlési elnöklése. Az érdekelt igazgatósági tag, bár nem szavazhat, de a közgyűlésen elnökölhet, mert a közgyűlési elnök elmozdítása felett a közgyűlés van hivatva határozni. (Kúria 3455/1922. és 4480/1916.) Részvényesi jogok. A részvényes a törvényen alapuló attól az egyéni jogától, hogy a mindenkori közgyűlésen megjelenhessen és abban még ha nincs is szavazati joga, résztvehessen, sem általában meg nem fosztható, sem ezen