Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

149 keik biztosítására mindennemű határozatokat hozhassanak. Felperes ezen szerződés megsemmisítése és a szavazati jog gyakorlásához szükséges igam^ jegyek kiadása iránt a fenti zálogtartó bankok ellen pert tett folyamatba és ezen perben a m. kir. Kúria jogerős ítélettel megállapította, hogy a részvények alapján gyakorolható szavazati jognak ezen átruházása a részvényjog alapelveivel és ebből folyóan a K. T.-nyel, valamint a társaság alapszabályaival is ellentétben van. a vonatkozó szerződés tehát törvénybe, jóerkölcsökbe és alapszabályokba ütköző voltánál fogva kezdettől fogva semmis és érvénytelen. A szavazati jog gyakorlásának átruházására vonatkozó szerződés semmiségénél fogva a záloghitelező bankok nem voltak jogosultak a közgyűléseken részvényesi jogokat gyakorolni ; s minthogy ezeken a közgyűléseken képviselt részvények többsége a felperes és érdektársai tulajdonát képezte, a közgyűlés szabálytalanul alakult meg, mert a részvénytulajdonos felperes részvényesi jogait a közgyűlésen nem gyakorolhatta, s a záloghitelező bankok jogosulatlanul gyakoroltak részvényesi jogokat. Törvénybe ütköznek teliát a megtámadott közgyűlések határozatai, mert a közgyűlésen álrészvényesek jelentek meg, és gyakoroltak szavazati jogokat, ezért a megtámadási keresetnek helyt adni, a közgyűlési határozatokat a K. T. 174. §-a alapján megsemmisíteni és pervesztes alpereseket a Pp. 5. §-a alapján az összes költségekben is marasztalni kellett. (Bp. Tsz. /Í0836/1928.) Igazgatósági tagot mint részvényest megillető szavazati jog. Nem alapos a felperesnek az alperesi társaság igazgatóságának tagjai által a mérleg elfogadása és a felmentvény megadása tárgyában részint a saját részvényeik után, részint pedig más részvényesek meghatalmazása alapján leadott szavazatok érvénytelenségére felhozott panasza, mert a szavazati jog. mint a részvényesnek a közgyűlésen gyakorolható egyéni joga, csak annyiban korlátozható, amennyiben azt a törvény, illetve a K. T. 157. §-ának 9. pontja alapján az alapszabályok megengedik. Sem a törvényben, sem az alperesnek az alapszabályaiban nem fordul elő oly korlátozó jogszabály, amely a részvénytársaság igazgatóságának részvényes minőségében is érdekelt tagjait a részvényest megillető jogok gyakorlatától, különösen pedig a közgyűlési határozatok hozatalában való részvételtől s más részvényeseknek ily határozat hozatalánál való képviseletétől elzárná, ezek szerint tehát az igazgatósás- tagjainak a mérleg megállapításánál és a felmentvény megadásánál leadott szavazatai érvényesek. Ez alól a bírói gyakorlat csak abban az esetben tesz kivételt, ha valamelyik részvényes külön és kifejezetten a saját személyében van érdekelve, mint pl. az általa a társaságba hozandó természetbeni betét elfogadása és értékelése kérdésében hozandó határozatnál, vagy ha az igazgatóság vagy felügyelőbizottság részére adható felmentvény kérdésénél azok összessége vagy valamelyik tagja e^en hozatik fel súlvos visszaélésre vonatkozó indokolt részletes tényállítás. (Bp. Tsz. 34.38o/i92i.) Szavazójog nélküli részvények tanácskozási joga. Annak a megítélésénél, hogy a közgyűlés az alapszabályok értelmében határozatképes-e, számításba kell venni azokat a jelenvolt részvényeseket is, akik az alapszabályok értelmében nem szavazhattak ugyan, de a tanácskozásban részt vehettek. (Kúria 48i/i9i3.) Részvényesi jogok alapja a részvénytulajdon. A részvényesi jogok alapja s gyakorlásának feltétele nem a részvény-