Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
150 könyvben történt átírás, hanem a részvény tulajdona. Oly esetben tehát, amikor az alapszabályok a szavazati jogot a részvény átírásához kötik, az átruházás azonban a részvénykönyvben keresztül nem vitetett, a szavazati jogot sem a régi, sem az új tulajdonos, mégpedig utóbbi mint az eladónak a meghatalmazottja sem gyakorolhatja. (Kúria 2687/1921.) Minősített szavazótöbbség. Ha az alapszabályok szerint bizonyos kérdésben való határozat érvényes meghozatala minősített szavazótöbbségtől függ, akkor az alapszabályok ezen rendelkezésének módosításához is ugyanilyen minősített többség szükséges. De abból, hogy az alapszabály az igazgatók megválasztását minősített szavazótöbbséghez köti, nem következhetik, hogy ez az igazgatók elmozdításához is szükséges lenne. (Kúria 1175/1924-) Részvények letétele. Az alapszabályokban foglalt az a rendelkezés, hogy a részvényesi jogaikat a közgyűlésen gyakorolni kívánó részvényesek részvényeiket a közgyűlés előtt három nappal a társulat pénztáránál vagy a hirdetményben megjelölt más helyen letétbe helyezni tartoznak, a részvényletétel ideje szempontjából ennek legvégső időpontját határozza meg, ami azonban a kérdéses rendelkezés célja és értelme szerint nem zárhatja ki azt, hogy a közgyűlést megelőző három napnál korábban akár kizárólag a részvényesi jogosultságnak a közgyűlésen igazolása végett, akár más célból, de a jövőben megtartandó közgyűléseken való legitimációra is felhasználás kikötésével letett részvényeknek előzetes letétele a részvényesi jogoknak a közgyűlésen gyakorlását alapszabályszerűen biztosítsa. (Kúria 7966/1917.) Szavazati jog korlátozása s gyakoroltatásának akadályai. Érvényes az alapszabályoknak az a rendelkezése, hogy a közgyűlésen szavazati joggal az a részvényes bir, akire a részvény a közgyűlést megelőző év utolsó napjáig átíratott. — Az egyesülést tárgyazó határozat hozatalánál a társaság tisztviselője, igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjai nem zárhatók ki a szavazásból anyagi és személyi érdekeltség címén azért, mert a beolvasztó társaságnál esetleg nagyobb javadalmaztatással alkalmaztatnak. Még kevésbbé zárhatók ki ezeknek meghatalmazásából adott szavazatai, mert mint meghatalmazottak nem is a maguk érdekében szavaztak. -— A közgyűlési határozatképesség szempontjából számításba veendők azon részvényesek is, akik szavazati jogukat az alapszabályok értelmében bárminő okból azon a közgyűlésen nem gyakorolhatják. (Kúria 481/1913.) A K. T. 17 4. §-ának értelmezése tekintetében kifejlődött joggyakorlat szerint az olyan közgyűlési határozatot, melynek hozatalában a részvényes résztvett, ez a részvényes metámadni nincs jogosítva. A K. T. 17 4, Érdekelt igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok szavazati joga. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai oly kérdésben, amelyben saját jogaik vagy kötelezettségeik tekintetében személyesen érdekelve vannak, a dolog természeténél fogva érvényesen nem szavazhatnak. (Kúria 388/i9i4.) Határozathozatalban részvett részvényes megtámadási joga. §-a szerint a részvényest illeti meg a kereseti jog a közgyűlési határozat megsemmisítésére, e részvényesi minőségnek pedig nemcsak a kereset beadásakor kell fennforogni, hanem akkor is, mikor a megtámadott közgyűlési határozat hozatott. (Bp. T., 794/1912.)
