Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

148 Részvénykönyvbe bevezetés jogi jelentősége. Az állandó bírói gyakorlat szerint a rt. alapszabályaiban érvényesen kikötheti azt, hogy a részvényes jogait a közgyűlésen csak az esetben gyakorolhatja, ha részvényei a közgyűlést megelőző bizonyos határidő előtt a társaság részvénykönyvében nevére átírattak. A részvényesi jogok alapja s azok gyakorlásának leltétele azonban a K. T. 176. §-a értelmében ily alapszabálybeli korlátozás esetében is a részvény tulajdona s nem maga a részvénykönyvben történt átírás, ami egymagában a részvény tulajdonának hiányában a részvényesi jogoknak a közgyűlésen való gyakorlására ép úgy nem jogosíthat, amint nem legitimálhatja a részvényesként fellépő felperest a közgyűlési határozatnak a K. T. 174- §-a értelmében való megtámadására. Az alperesi rt. alapszabályaiban a peres felek egyező előadása szerint foglalt az a rendelkezés, hogy a közgyűlésen való szavazati jogot csak az a részvényes gyakorolhatja, akinek részvényei legalább három hónappal a közgyűlés előtt nevére a részvénykönyvben átírattak, azt a korlátozást tartalmazza, hogy a közgyűlésen való szavazati jog a részvényest csak annyiban illeti meg, amennyiben részvényeit a megjelölt határidő előtt a részvénykönyvben a maga nevére átíratta, de semmiesetre sem jelentheti azt, hogy a részvénykönyvbe bevezetett részvényes gyakorolhatja a közgyűlésen való szavazás jogát akkor is, ha részvényeit a közgyűlés előtt eladta, tehát a közgyűlés idejében már nem volt részvényes ; mert a részvénykönyvbe való bevezetés ténye nem állapíthat meg oly jogot, amelyet a törvény a részvény tulajdonához fűz, a részvény tulajdonának átruházása pedig megszünteti az átruházónak részvényesi minőségét, mert akinek részvénye nincs, az nem részvényes. (Kúria 2687/1921.) Többségi akarat érvényesülése. A részvényesek döntő többsége a törvénnyel vagy az alapszabályokkal mindenkorra biztosított részvényesi jogok sérelme nélkül saját érdekét képviselő akaratát az ellenkező érdekű kisebbséggel szemben érvényesen nyilváníthatja. (Bp. Tsz. 1560/192 4.) Szavazási szabálytalanságok. A kir. törvényszék, mint cégbíróság a közgyűlési jegyzőkönyv felett olyként határozott, hogy az ezen a közgyűlésen hozott összes határozatokat abból az okból semmisítette meg, mert megállapította, hogy a közgyűlésen sem az alaptőkét felemelő, sem az alapszabályokat módosító határozatokat nem hozták az alapszabályokban megkívánt szótöbbséggel. Nyilvánvaló tehát, hogy ha a cégbíróság a felügyeleti határozatával a kérdéses határozatokat meg nem semmisíti, akkor a perbíróságoknak kellett volna ilyként határozni, a kereset-indítás tehát indokolt és szükséges volt. (Bp. Tsz. 42/196/1923.) Szavazati jog átruházása zálogbaadással. A kir. törvényszék a peres felek egyező előadása alapján tényként állapította meg ,hogy felperes és a vele szindikátusban levő érdektársai a csatolt szerződéssel a tulajdonukat képező 53o.ooo drb. részvényt, amelyből 410.000 drb. a felperes tulajdonát képezte, kézizálogul átadták az Á. és M. rt.-nak és feljogosítottak nevezett bankokat, hogy a zálogszerződés tartama alatt az összes részvényesi jogokat gyakorolhassák, nevezetesen a rt. közgyűlésén meghatalmazottaik által megjelenhessenek és érde-