Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

147 melynek akár szavazáson is alapuló eredménye nem tekinthető törvény- és alapszabályszerű határozatnak még akkor sem, ha a történtekről szabály­szerű lefolyású közgyűlés megtartását tanúsitó jegyzőkönyv is vétetik fel és azt az arra hivatottak alá is irják, mert a mellőzhetetlen alakiságok megtartásának hiányát a valóságnak meg nem felelő tartalmú jegyző­könyvnek az elnök által történt aláírása sem pótolhatja. Szabályszerűen megtartott közgyűlés hiányában a meghívott részvényesek összejövetelén érvényes közgyűlési határozatok sem keletkezhettek, következőleg a megtá­madott közgyűlési határozatokat már ez alapon is meg kellett semmisí­teni. (Kúria 8573/1926.) Közgyűlési határozathoz bírói jóváhagyás nem kell. A közgyűlési határozatok — a K. T. 209. §-ának esetét kivéve, mely jelen esetben fenn nem forog — bírói jóváhagyás tárgyát nem képezik, banem amennyiben megsemmisítés esete fenn nem forog, szabályszerűen okmánytárba teendők. (Bp. T. 842/1912.) Közgyűlési határozat megtámadásának előfeltételei. kereseti jog a közgyűlési határozat eben a K. T. 174. §-ának értel­mében csak részvényest illetvén meg, felperesnek igazgatósági tagi minő­sége pedig a részvényesi minőséget még nem igazolván, alperesnek a keres­hetőségi jog s ekként felperes részvényesi minősége ellen emelt kifogásával szemben felperesnek kötelességében állott akár a részvénynek, akár a letét­ről kiállított letéti jegynek a bíróságnál való letétbe helyezésével részvényesi minőségét kimutatni ; de ezt bírói felhívásra is elmulasztván, az elsőbíró­ság kereshetőség hiánya miatt helyesen utasította el a keresetet. (Bp. T. 2089/909.) Állandó részvényletét legitimáló ereje. Az alperesi társaság alapszabályaiban foglalt az a rendelkezés, hogy a részvényesi jogaikat a közgyűlésen gyakorolni kivánó részvényesek rész­vényeiket a közgyűlés előtt három nappal a társulat pénztáránál, vagy a hir­detményben megjelölt más helyen letétbe helyezni tartoznak, a részvényletó­tel ideje szempontjából ennek legvégső időpontját határozza meg, ami azon­ban a kérdéses rendelkezés célja és értelme szerint nem zárhatja ki azt, hogy a közgyűlést megelőző három napnál korábban akár kizárólag a részvényesi jogosultságnak a közgyűlési igazolása végett, akár más célból, de a jövőben megtartandó közgyűléseken való legitimációra is felhasználás kikötésével letett részvényeknek előzetes letétele a részvényesi jogoknak a közgyűlésen gyakorlását alapszabályszerűen biztosítja. A megállapított tény­állás szerint, az alperesi társaságnak közgyűlésén az alaptőke egytized ré­szét meghaladó 291 darab részvény képviseletében 16 olyan részvény­tulajdonos vett részt, akik részvényeiket három nappal a közgyűlés előtt, részint pedig ezt a határidőt megelőzően a közgyűléseken egyszersminden­korra való legitimálás végett, illetve ennek a rendeltetésnek határozott ki­kötése mellett tették le: minthogy pedig az a körülmény, hogy a letétel szabályszerű elismervény ellenében történt-e, a tényleges letételnek a fennebbiek szerint megállapított igazolása mellett döntő jelentőséggel nem birhat, alaptalan az a felülvizsgálati panasz, hogy a felebbezési bíróságnak a kérdéses közgyűlés határozatképességét megállapító döntése jogszabályba ütközik. (Kúria 7666 1917.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom