Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

146 Iánál szavazatát nem gyakorolhatja, vagyis, ha az adott esétben dr. S. J. elnöki minőségében szavazatával valamely az igazgatóságot érintő határozatot érvényre kívánt volna emelni, abban az esetben szolgálna ez megtámadás alapjául, — erre azonban sor nem került, következően az alperesnek erre irányuló panasza is alaptalan. Minthogy már maga az az alapszabályellenes eljárás, hogy dr. S. J. a közgyűlésen való elnöklésben meggátoltatott és a közgyűlésen nem igazgatósági tag elnökölt, maga után vonja a közgyűlésen hozott összes határozatoknak megsemmisítését, így a felülvizsgálati kérelemben felhozott többi panasz érdemi elbírálást nem igényel. (Kúria M88/1917.) Összehívásra hivatott közeg. Ha az alapszabályok a rendkívüli közgyűlés összehívására hivatott közegnek az igazgatósági elnököt vagy helyettesét jelölik meg, az igazgatóság által történt összehívás az alapszabályokba ütközik. (Kúria 265ö/iQ23.) Elnöklés. Nincs ugyan az alapszabályokban kimondva az, hogy a közgyűlés elnökének szintén részvényesnek kell lennie, azonban épen a közgyűlés fogalmából, amelynek értelmében a közgyűlés a társaságot alkotó részvényesek összességét megillető jogok gyakorlására kirendelt szervezet, a dolog természete szerint az következik, hogy a közgyűlésen való elnökléssei, — amennyiben az nem az igazgatóság valamely tagjára van bízva — csupán részvényes bizható meg és hogy így kívánták ezt meg az alapszabályok is, mutatja az is, hogy még a képviseleti jog is a részvényesi minőséghez köttetett. Ezek szerint szabálytalanság volt ugyan az, hogy a közgyűlésen egy nem részvényes elnökölt, minthogy azonban felperes ezt a megsemmisítés alapjául keresetében fel nem hozta, a bíróság pedig a K. T. 174. §-a alapján megindult perekben a keresetben megjelölt tényeken felül más tényekre ki nem terjeszkedhetik, ezen szabálytalanság alapján, erre fektetett külön kereseti kérelem hiányában a közgyűlési határozatot érvénytelennek kimondani nem lehetett. Ezeknél fogva az elsőbíróság ítéletét helybenhagyni kellett. (Kúria 28.2 17/1913.) Közgyűlés szűk helyiségben. Ha a közgyűlést oly szűk helyiségben tartják meg, ahová a részvényeseknek fele sem fér bele és a részvényeseknek igen tekintélyes része kénytelen eltávozni, az ily közgyűlésen hozott összes határozatok sikeresen megtámadhatók. (Kúria 8977/1927.) Alakszerűségek betartása nélkül a közgyűlés csak egyszerű értekezlet. Hamis jegyzőkönyv felvétele. Felperes keresetét arra alapította, hogy a közgyűlésről felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatok érvénytelenek, mert a jegyzőkönyv tartalma nem felel meg a valóságnak, amennyiben a közgyűlés teljesen szabálytalanul folyt le annálfogva, hogy a közgyűlés vezetésére hivatott igazgatósági elnök se meg nem nyitotta, se be nem rekesztette a közgyűlést, sem a szavazás eredményét határozatként ki nem mondotta. A felperesi állítások valósága a felebbezési bíróság ítéletében meg sem támadottan tényül meg is van állapítva. Már pedig ez alakszerűségek betartása nélkül a részvényesek összejövetele és megbeszélése csak egyszerű értekezletnek minősül,