Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

145 Közgyűlési elnök lemondása ellenére közgyűlés megtartása. A fent hivatkozott cégiratokból a kir. törvényszék tényként állapította meg azt is, hogy a közgyűlési elnök az eredeti igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentéseket és mérlegeket is elvitte magával, s ezeket az új igazgatóságnak később sem volt hajlandó rendelkezésére bocsátani, miért is azok csak másolatban csatoltattak a cégiratokhoz. A kir. törvényszék a közgyűlési elnök azon tényéből, hogy tisztségéről lemondott és az iratokat öszszecsomagolva két más igazgatósági tag társával együtt eltávozott, arra a következtetésre jutott, hogy bár a közgyűlés formális berekesztésére vagy történt meg, a közgyűlési elnök szándéka a közgyűlés berekesztésére vagy legalább is a közgyűlés meghiúsítására irányult, mert ellenesetben az iratokat a közgyűlés lefolytathatása céljából átadta volna azoknak, akik az előzetes megállapodás szerint a lelépő igazgatóság helyébe akartak lépni. A vita tárgyát a peres felek között az képezte, hogy a közgyűlési elnök ezen magatartása és eltávozása után joga volt-e a közgyűlésnek uj elnököt választani és annak elnöklete alatt a napirend hátralevő pontjait letárgyalni. A kir. törvényszék jogi álláspontja e kérdésben az, hogy a közgyűlési elnök lemondásával és eltávozásával nem hiúsíthatja meg azt, hogy a szabályszerűen összehívott és megalakult közgyűlés a napirend összes pontjait letárgyalja és azok felett határozzon, mert ellenesetben a közgyűlési elnök lemondásával és eltávozásával bármikor megakadályozhatná törvényes működésében a közgyűlést. Szabályszerűen járt el tehát a megalakult közgyűlés, amidőn az elnök lemondása és eltávozása után új közgyűlési elnököt választott s ezen új közgyűlési elnök vezetése alatt a kitűzött napirendet letárgyalta s új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat választett. (Bp, Tsz. 37517/1927.) Közgyűlésen elnöklés. Megsemmisítése a közgyűlésen hozott összes határozatoknak, mert a rendkívüli közgyűlésen, amelyen az igazgatósági elnök nem jelent meg, a helyettesítésére jogosult alelnököt a részvényesek az elnöklésben meggátolták. Az alapszabályok szerint a közgyűlésen az igazgatóság elnöke, vagy elnökhelyettese, ezek távoliétében pedig a közgyűlés által választott egyik igazgatósági tag elnököl. A felebbezési bíróság által megállapított, meg nem támadott és így a Pp. 534. § a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a szóbanforgó rendkívüli közgyűlésen N. Gy. igazgatósági elnök nem jelent meg, de megjelent dr. S. J., a rt. alelnöke, akit azonban a megjelent részvényesek az elnöklésben meggátoltak és a közgyűlésen való elnöklésre dr. G. V.-t választották meg, aki abban az időben a rt. igazgatóságának tagja nem volt. Ezekből a tényekből arra való tekintettel, hogy ez az eljárás merőben alapszabályellenes volt, a felebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a szóbanforgó közgyűlésen hozott határozatok már ebből az okból is semmisek. Az a körülmény, hogy a szóbanforgó rendkívüli közgyűlésnek egyik tárgyát azoknak az igazgatósági tagoknak felelősségre vonása is képezte, akik miatt a rt. nem működhetett, és akik közé dr. H. H. és társai részvényesek dr. S. J.-t is számították, nem szolgálhat okul arra, hogy S. J. az alapszabályokban biztosított elnökléstől megfosztassék, mert sem az alapszabályok, sem a K. T. nem tartalmaznak tiltó rendelkezést arranézve, hogy a fentemlített esetben az igazgatóság bármely tagja az elnöklésböl kizárható lenne, hanem a jelzett körülmény csak azt vonja maga után. hogy az elnöklő igazgatósági tag az igazgatóságot érintő határozat hozata10