Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

138 ták el, annak határnapját tűzték ki, s összehívási megbízást adtak, a másikban egy meghatalmazás szükségessége, s annak kiállítására vonatkozó nyilatkozattételt vettek tudomásul. Határozatképtelen közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat, s így közgyűlésen a fentiek szerint elhatározottak megsemmisítendők. Az első határozat másnak, mint közgyűlési határozatnak nem is tekinthető, mert közgyűlést nem alkotó részvényesek, ha az alaptőke egytized részét képviselő részvények tulajdonosai is, csak az öszszehívásra jogosítottól követelhetik a közgyűlés egybehívását, esetleg azt a kir. törvényszéktől kérelmezhetik, maguk azonban az összehívásra nem jogosultak. (Bp. T. 8154/1928.) Utólagos hozzájárulás megszünteti a megtámadási jogot. A rendes közgyűlésen felveti és becsatolt jegyzőkönyvben foglalt határozat szerint a közgyűlés a jelenlevő felperessel együtt egyhangúlag köszönetet szavazott az igazgatóságnak a megtámadott közgyűlési határozat alapján véghezvitt alaptőke-emelés keresztülviteléért, már pedig a részvényes elesik megtámadási jogától, ha a közgyűlés után járul hozzá a határozathoz és a felperes által az igazgatóságnak is megadott felmentést hozzájárulásnak kell tekinteni. (Bp. Tsz. 43724/1923.) Tárgytalanná váló kereset. Tárgytalanná lesz a kereset, ha a megtámadott határozatot az ítélet hozatala előtt keletkezett újabbi közgyűlési határozat megváltoztatja. (Kúria 365o/i921.) Ha az alaptőkefelemelés, amelynek a közgyűlés által elhatározott kiviteli módozata törvénybe ütközött volna, utóbb, a fellebbezési eljárás során, törvényesen foganatba ment és így a határozat szabálytalansága kiküszöböltetett, ez esetben a kereset elutasítása mellett, az addig felmerült költségeket az alperes viseli. (Kúria 1244/1924.) Részvényes jogait részvényösszevonás nem sértheti. A bírói joggyakorlat értelmében a részvényes részvényesi jogaitól meg nem fosztható és így beleegyezése és hozzájárulása nélkül részvényösszevonás esetén sem vehető el tőle a közgyűlésen való megjelenés és felszólalás, valamint a közgyűlési határozatok megtámadásának joga, amelyek törvényadta jogoknak számítanak, sem pedig az eddigi alapszabályok rendelkezései szerint őt megillető jogok, mint pld. meghatározott elővételi jog vagy szavazati jog. (Bp. Tsz. 49616/1929.) Megtámadási perben viszontkereset s más petitumok. A rt. vagy a szövetkezet közgyűlési határozatának megtámadására irányuló és a Pp. 2. §. második bekezdésének 6. pontja értelmében, tekintet nélkül az értékre, a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó pereknek abból a fogalmi alapeleméből, hogy az ily per nem valamely jogviszony, vagy jog fennállásának vagy fenn nem állásának bírói megállapítására, hanem az annak során hozandó ítélet konstitutív tartalmánál fogva az adott jogi helyzet kialakítására irányul és a kereskedelem idevonatkozó sajátos viszonyaiban rejlő abból a követelményből, hogy a rt. vagy a szövetkezet közgyűlési határozatának megtámadásával vitássá tett jogi helyzet a szükségkép ide nem tartozó nehézkes és hosszadalmas kereseti tényalapoktól és jogvédelmi kérdésektől mentesítve, minél gyorsabb elbírálást nyerhessen; okszerűen következik, hogy az ily megtámadási kereset az annak körén kívül eső más jogviszonyra vonatkozó megállapítás vagy teljesítési