Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

139 kérelemmel egyidejűleg utólagosan nem halmozható és azzal szemben a perbebocsátkozott ellenfél részéről viszontkereset nem támasztható. (Kúria 49II/I929-) Szomszéd szoba ajtajában figyelő és fel nem szólaló részvényes megtámadási joga. Szavazás után felperes a közgyűlésnek további lefolyásában a szom­széd szobának nyitott ajtajában állva részt vett, mely körülményből az első­bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a felperes a közgyűlésnek a mér­leg és azzal kapcsolatos kérdések felett egyhangúlag hozott határozatánál szintén jelen volt és így ennek hozatalánál szintén közreműködvén, ezen határozat ellen annak megsemmisítése iránt a felperest a kereseti jog meg nem illeti. (Kúria 988/1907.) Határozathoz hozzájárult részvényesnek nincs megtámadási joga. Bizonyítva van a közgyűlési jegyzőkönyvekkel, hogy felperes azon határozatoknak létesítésében, melyeknek megsemmisítését kéri, részt vett, kifogást nem emelt, sőt a határozatok létesítéséhez hozzájárult. Miután pedig a felperes sem a közgyűlési meghívó szabálytalansága, sem az alap­szabályok figyelmen kívül hagyása, sem a szavazás hiányai miatt a köz­gyűlésen fel nem szólalt és miután oly körülmények miatt, amelyeket a részvényes magára nézve sérelmesnek nem tartott, a K. T. 174. §-a alapján a részvényes keresetével fel nem léphet, felperest keresetével el­utasítani kellett. (Kúria /j 2 5/910.) Keresetben megjelölt tényeken túl nem lehet terjeszkedni. Kétségtelen szabálytalanság volt ugyan az, hogy a szóban forgó közgyűlésen egy nem részvényes elnökölt, minthogy azonban felperes ezt a tényt a megsemmisítés alapjául keresetében fel nem hozta, a bíróság pedig a K. T. 174- §-a alapján megindult perekben a keresetben meg­jelölt tényeken felül más tényekre ki nem terjeszkedhetik, a mos! emiitett szabálytalanság alapján erre fektetett külön kereseti kérelem hiányában a megtámadott határozatot érvénytelennek kimondani nem lehetett. j^Ku­ria 217/1913.) Határozat célszerűtlen volta nem megtámadási ok. Felperes az igazgatóság javaslatának és a közgyűlési határozatnak ke­vésbbé előnyös voltát bírálat tárgyává teszi. Közgyűlési határozat megsem­misítésére azonban nem szolgálhat alapul a határozat előnyös, célszerű vagy káros volta, e tekintetben a közgyűlés szuverén módon határoz. (Kúria 495/1914) Napirendre tűzés elmaradása megsemmisítési ok. Az igazgatósági tagok elmozdítása is napirendre tűzendő és felveen­dő a közgyűlési meghívóba ; ennek elmaradása esetében az erre vonatkozó közgyűlési határozat megsemmisítendő. (Kúria 1082/1912.) Határozat végrehajtása fel nem függeszthető a per alatt. A K. T. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a 174. §. alapján perrel megtámadott közgyűlési határozat végrehajtása a megtáma­dási per jogerős befejezéséig felfüggeszthető volna. (Kúria 8427/1915.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom