Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

137 vényeket és felhatalmazási iratokat megvizsgálja és azok érvényessége felett döntőleg határoz. Az ezen határozattal meg nem elégedő félnek a közgyűléshez fellebbezési joga van. Minthogy pedig az alapszabályoknak ez az intézkedése törvényes rendelkezésen alapul és az joghatályos: a keresetben felhozott azok a tények, amelyek az említett háromtagú küldöttségnek a működésén alapulnak, a közgyűlés határozatainak megsemmisítésére alapul már csak azért sem szolgálhatnak, mert a küldöttségnek a szavazati jogok gyakorlását megállapító, avagy meg nem állapító határozatai nem tekinthetők a közgyűlés határozatainak és így a jelen keresettel meg nem támadhatók. (Kúria I336/IO,I5.) Üzletvitel körébe tartozó társasági magatartás megtámadása. Annak meghatározása, hogy a rt. a vevőkört, vagy azok közül egyes vevőit mikép szolgálja ki, kétségtelenül a társasági üzletvitel körébe tartozik, mely tárgykörben a közgyűlés végérvényesen határoz s az aíapszabályszerű szavazattöbbségen alapuló határozat a részvényesek részéről a K. T. 17/;. §-a alapján csak az esetben támadható meg sikerrel, ha a határozat tartalma a törvénybe vagy alapszabályokba ütközik, avagy ha nyilvánvalóan sérti a rt. érdekeit s ezzel jelentkezik a jó erkölcsbe ütközőnek. A panaszolt üzletviteli intézkedésnek vonatkozó törvényi vagy alapszabályi rendelkezés hiányában azokba ütközőként minősítése szóba se kerülhet; minthogy pedig az, hogy valamely vevő kiszolgálásának módjában a rt. intézkedésre hivatott szerve változtatást tesz, nem tekinthető nyilvánvalóan a rt. érdekeit szükségkép sértőnek sem: adott esetben nincs alapja a K. T. 17 4. §. rendelkezésére fektetett keresetnek s így annak elutasítása sem sérthet irányadó anyagi jogszabályt. (Kúria 9078/1926.) A K. T. 17U. §-a alapján igazgatósági határozat nem támadható meg. Az igazgatósági ülésre az alperesi alapszabályok ellenére az öszszes igazgatósági tagok nem voltak meghíva. Ebből folyóan a felperes vitatása szerint a kérdéses közgyűlés egybehívása ii'ánt hozott igazgatósági ülési határozat érvénytelen, az annak folytán megtartott közgyűlés tehát érvényesen összehívottnak nem tekinthető s így az azon hozott összes határozatok érvénytelenek és megsemmisítendők. A K. T. 17^. §-a alapján indított keresettel csak közgyűlési határozat és nem egyszersmind igazgatósági ülési határozat is támadható meg. Ezért a kérdéses közgyűlés egybehívása iránt hozott igazgatósági ülési határozat érvényessége vagv a felperes által vitatott érvénytelensége a jelen porben vizsgálat és elbírálás tárgyává nem tehető. (Kúria 6507/1923.) Igazgatósági határozat érvénytelensége. Érvénytelen az az igazgatósági határozat, amely halasztást ad az apportként a társaságba tehermentesen bevitt ingatlan tehermentesítésére, mert ellenkezik az alapítási tervezettel s az alakuló közgyűlés határozatával. (Kúria 3317/1923.) Határozatképtelen közgyűlés nem hívhat össze új közgyűlést. A közgyűlésre a részvényesek a 2 5.000 darabból álló részvényállományból csak 62ÖO drb. részvény képviseletében jelentek meg, a közgyűlés tehát a kétharmad alaptőke képviselete híján határozatképtelen volt, mit a közgyűlés elnöke meg is állapított, ennek ellenére a közgyűlés két határozatot is hozott, egyikben új közgyűlés összehívását határoz-