Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

136 lésén törzsrészvény tőkéjét 8 millió koronára emelte fel, az ugyanezen év április hó /j-én az 1911. üzleti évre vonatkozóan tartott rendes közgyűlésen pedig a részvényesek számára 6 1/2 százalékos osztalékot állapított meg a nyereségből; továbbá, hogy az alaptőke felemelése a hozott határozatnak megfelelően foganatba ment. Nem vitás végül, hogy az 1913. évi április hó 3o-án megtartott közgyűlésen az igazgatóságnak ama jelentése alapján, mely szerint a társaság /í,^86.71 /í K veszteséget szenvedett, az alperes rt. az igazgatóság javaslatára az alaptőke leszállítását mondta ki olyképen, hogy a 8 millió koronát tevő törzsrészvénytőke lebélyegzés útján f\ millió koronára szállíttassék le. Ezt az utóbbi közgyűlési határozatot a felperes keresetében azon az alapon támadja meg, hogy az a f\ és fél millió koronás Veszteség, amely a közgyűlést az alaptőke leszállításának kimondására indította, már az 191a. évi január és április hóban tartott közgyűlések idejében is legalább jelentékeny részében fennforgott, sőt ugyanakkor a társaság már fizetésképtelen volt és így az új részvények kibocsátása, valamint a 6 i/2 % nyereség-osztalék megállapítása és kifizetése hamis mérleg alapján, tehát törvény és alapszabály ellenére történt és pedig az előbbi pusztán abból a célból, hogy az alperes már akkor létező tartozásai és a nyereség-osztalék az új részvényekre történt befizetésekből nyerjenek fedezetet. A kir. törvényszék a tényállítások tekintetében a felperes által felajánlott bizonyítás felvételét mellőzte, mivel az említett lénykörülmények valódiságuk esetében sem szolgálhatnak a felperes keresetének kellő alapjául. A K. T. 17^. §-a értelmében ugyanis az egyes részvényest csak azon az alapon illeti kereseti jog a közgyűlési határozat ellen, hogy az a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik s nem vezethet sikerre a támadás, ha maga a határozat sem tartalmában, sem létrejövetelének módja által a törvényt, vagy az alapszabály rendelkezéseit nem sérti. Felperes semmi oly körülményt nem hozott fel, amiből megállapítható volna az, hogy alperes a megtámadott határozatával törvényt vagy alapszabályt sértett. Amit felperes felhoz, az csak az alaptőke-felemelést kimondó határozat megtámadása tekintetében jöhetne figyelembe esetleg, de a fentiekre figyelemmel nem szolgálhat okul a leszállítást kimondó határozat meglámadására. Ennélfogva az utóbbi határozat megsemmisítésére irányozott keresetet, mint alaptalant el kelleti utasítani. (Bp. Ker. és V. Tsz., Kúria hh. 10806/1915.^ A K. T. 174. §-a alapján a: eljáró szervek és nem kifejezetten a közgyűlés határozatai és intézkedései keresetnek tárgyai nem lehetnek. Letett részvények megvizsgálása. A K. T. 157. §-ának 8. pontja a részvényesek szavazati jogának és e jog mikénti gyakorlásának megállapítását a rt. alapszabályai körébe és pedig minden korlátozás nélkül utalja. Következésképen az alapszabályoknak mindazok az intézkedései, amelyek az említettekkel vonatkozásban állanak és amelyek ennélfogva a közgyűlés tanácskozási rendjének megállapítását tartalmazzák, abszolút joghatályúak. Másfelől a K. T. §-a csupán a közgyűlésen hozott és a törvénnyel avagy alapszabályokkal ellenkező határozatoknak mcgtámadásáríi ad a részvényeseknek jogot, amiből az következik, hogy azok az intézkedések és h itározatok, amelyek nem kifejezetten a közgyűlés határozalai és intézkedései, a törvény most idézett $-ain alapuló keresetnek tárgyai nem lehetnek. Az alperes rt. alapszabályainak if\. §-a a közgyűlési tárgyalási rendet és a részvényesek szavazati jogának megállapítását illetően akként rendelkezik, hogy közgyűlés előtt egy, az igazgatóság által saját köréből kinevezett 3 tagú küldöttség a letett rész-