Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

135 a mérleg lezárása után a közgyűlés napjáig terjedő időközben kétségtelenül kevesebbet ért, mint amilyen értékkel a mérlegbe felvétetett. A felperes azonban ezt kétségtelen tényként bizonyítani meg sem kisérelte, s így az alperesi rt. közgyűlése nem sértette meg a törvényt, amikor a K. T. 199. §-ának 1. pontjához képest a P-féle váltókon alapuló követelését oly értékben vette föl az 1913. évi mérlegébe, amely az 1913. év utolsó napján e váltók értékének megfelelt. Ebből a jogi álláspontból következik, hogy az a körülmény, hogy a mérlegbe a K. T. 199. §-ának megfelelő módon felvett értékek az üzleti év utolsó napját követő, de a mérlegnek a K. T. 179. §. 2. pontjának megfelelő közgyűlési megállapítását megelőző időben csökkentek, a mérlegnek a közgyűlésen való helyesbítését csak akkor eredményezheti, ha ez a változás kétséget kizáró módon bizonyítást nyert. Mindezek alapján az alsóbíróságok ítéleteinek a kereseti kérelmet megítélő s felebbezett részét megváltoztatni s felperest keresetével teljesen elutasítani kellett. (Kúria 7298/1911.) Számlák végösszegének közlése. A számlák végösszegének közlését az üzleti érdek nem gátolhatja és e tekintetben a közgyűlés vezetősége a kért felvilágosítást meg nem tagadhatta. S minthogy nincs kizárva, hogy a felperesek által kért adatok feltárása esetén a közgyűlés is elhatározásában más eredményre jutott volna, a felvilágosítás nélkül hozott közgyűlési határozat érvénytelen. (Pécsi T. 676/1928.) Bizonyítás a Pénzintézeti Központtól megvizsgált zárszámadás ellen. A Pénzintézeti Központ által megvizsgált és helyesnek talált zárszámadásnak mérlegszerkesztési, technikai szempontból való helytelenségét a felperesnek kell bizonyítania és a szakértői díjakat előlegeznie. (Kúria 3521/192/i.) Háború hatása a nyereségfelosztásra. Az alapszabályok ama rendelkezése, hogy a nyereség részben a tartalékalap gyarapítására fordítandó, a fennmaradó összeg pedig a részvényesek között felosztandó, kötelező, parancsoló rendelkezés. Az ettől eltérő nyereségfelosztó határozatot a háború által okozott bizonytalan gazdasági helyzet nem teszi jogosulttá. Az alapszabályok a törvény rendelkezései mellett az egyes részvényesek és a társaság között fennálló szerződéses viszony tartamát képezik, már pedig ellenkező kifejezett törvényes rendelkezés hiányában a szerződés szerinti teljesítési kötelezettségre a háború rendkívüli jellegénél fogva sem bír általános és feltétlenül jogmegszüntető kihatással, és a kötelezettségek teljesítésére korlátozó vagy megszüntető hatályt csak annyiban gyakorol, amennyiben az adott esetben, a mindenkori felek személyi vagy vagyoni tekintetben a háború következtében olyan helyzetbe kerültek, amely a jog szerint a jogok és kötelezettségek korlátozására vagy megszüntetésére egyébként is alkalmas, a háború által okozott bizonytalan gazdasági helyzet pedig ilyen körülménynek nem tekinthető. (Kúria 7193/1915.) Törvénysértés, alapszabálysértés hiánya. Alaptőkeleszállítás megtámadása. A peres felek egyező előadása folytán nem vitás és a kir. törvényszék előtt az ugyanitt kezelt cégiratok alapján hivatalból is ismeretes, hogy az alperes rt. az 1912. évi január hó 2 5-én tartott rendkívüli közgyű-