Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

132 összefüggésben álló egyéb közgyűlési határozatok megtámadására is. (Kúria 42/1930.) A mérlegre vonatkozó közgyűlési határozat a mérleg helytelensége alapján megtámadható. A nem tiltakozás jelentősége. Az új részvények kibocsátási árfolyamának meghatározása az igazgatóságra bízható. A közgyűlés a nyereség felosztásának mérvére nézve kötve van az alapszabályokhoz. A kir. törvényszék nem fogadja el alperesnek azt az érvelését, hogy felperes a zárszámadás egyes tételeit a közgyűlésen nem kifogásolta, így most már ezeknek részletezését nem követelheti és ezen a címen keresettel sem léphet fel, mert való ugyan, hogy az a közgyűlésen jelen volt részvényes, aki a közgyűlési határozat ellen nem szavazott, vagy másként nem tiltakozott, ahhoz hozzájáruitnak tekintendő, s ezért saját ténye ellen többé keresettel fel nem léphet; ám a szóbanforgó esetben felperes azt indítványozta, hogy a vonatkozó közgyűlés a vagyonmérleget ne fogadja el, mert az nem felel meg a megelőző állapotoknak és azt is indítványozta, hogy a vagyoni állapot megvizsgálására a közgyűlés szakértő bizottságot küldjön ki, így tehát kétségtelen, hogy felperes a zárszámadási és vagyonmérleget a maga részéről megtámadta és ezért azoknak egyes tételeit a megtámadási ok fenforgásának igazolásául jelen per rendin is kifogásolhatja. A nyereség kiszámítási javaslat elfogadására vonatkozó közgyűlési határozatot azon az alapon kérte felperes megsemmisíteni, hogy a K. T. 16 5. §-a ellenére a tiszta nyereség egy része a részvényesektől elvonatott. Felperesnek ezt a panaszát is alaptalannak találta a kir. törvényszék, mert e tekintetben is a K. T.-nek az alapszabályokra vonatkozó rendelkezései megtartattak. A K. T. i63. §-a szerint a részvényesek csak arra a tiszta haszonra tarthatnak igényt, mely az alapszabályok szerint a részvényesek között felosztásra kerül és a 16 5. §. szerint a részvényesek között csak az osztathatik fel, ami az évi mérleg szerint, mint tiszta nyereség megmarad. Továbbá a 157. §. í\. pontja értemében az alapszabályokban állapítandók meg a nyereség kiszámításának és felosztásának módozatai, az alperesi társaság alapszabályai 80. §-ában foglalt rendelkezés pedig azt tartalmazza, hogy a nyereségből levonandók az a) c) pont alatt o/OHok az itt írt célokra és az azok levonása után fennmaradó összeg hovafordítása felett a közgyűlés határoz. A fennforgó esetben a kérdéses közgyűlési határozat ezeknek a törvény és alapszabály által előírt rendelkezéseknek megfelelően hozatott. A közgyűlés hatáskö^rébe utalt és részére fenntartott igény abban áll, hogy a közgyűlést minden körülmények között megilleti az a jog, hogy a társaság évi nyereségét véglegesen megállapítsa s az ennek alapján meghatározandó nyereség felosztása iránt intézkedjék, de a nyereség felosztásának módozata tekintetében az alapszabályok rendelkezéseihez van kötve. (Kol. Tsz., Kol. T. hh., Kúria 257/1913.) Mérleg és jelentések jóváhagyásának megtámadása. Felperes támadási oka az, hogy a közgyűlés kifejezetten nem állapította meg a mérleget és nem döntött az igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentés elfogadása felől. Ezt az okot a bíróság oly kicsinyesnek találta, hogy erre vonatkozólag a bizonyítást nem rendelte el. Felperes nem tagadta a jegyzőkönyv azon tartalmát, mely szerint az elnök