Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
131 lésnek az alaptőke felemelésére vonatkozó határozata meg nem semmisíttetetett s a cégjegyzékbe a felemelt alaptőke be volt jegyezve, jogosan állította be azt az alperes a mérlegbe. (Bp. T., 179/1925.) Felmentvényt s alaptökeemelést kimondó határozat megtámadása mérleg helytelensége folytán. A közgyűlés által elfogadott mérleg az alaptőkének helytelen öszszegben történt feltüntetése miatt ugyanabban a hibában szenvedett, amely okból a budapesti kir. Ítélőtábla határozatával az 1922. évi június hó 28-án tartott közgyűlésnek mérlegmegállapító és azzal összefüggésben álló határozatait megsemmisítette. Kétségtelen, hogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoknak adott felmentvény és az elhatározott alaptőkefelemelés alapjául a vagyonhelyzet feltüntetésére hivatott mérleg szolgált, ; amelynek bebizonyult helytelen felállítása következtében a közgyűlésnek'' most említett határozatai is téves feltevésen nyugodtak és így mint az anyagi jogba ütközők a K. T. 174. §-a alapján bármelyik — már a közgyűlés idejében is — részvényes fél által, jogosan megtámadhatók voltak. (Kúria 1990/1927.) Hiányokra fordítása tartalékalapoknak. A K. T. nem tartalmaz oly intézkedést, amelyből folyóan alperes rt. akár általános, akár különleges rendeltetésű tartalékalapok, nyugdíjalap és kulturális alap létesítésére köteles volna. Nem vitás, hogy az alperes rt. alapszabályai sem tartalmaznak ily alapok létesítésére kötelező határozatokat, valamint nem vitás az sem, hogy a nyugdíjalap kivételével az alperes rt. a most említett alapok megteremtésére alakszerű közgyűlési határozatot nem hozott, hanem ezek a tiszta jövedelemből évente juttatott javadalmazás útján létesültek anélkül, hogy bármely alapnak létesülésével egyidejűleg az alperes rt. alapszabályai az alapoknak kezelésére vagy fenntartására vonatkozó rendelkezések felvétele által módosíttattak volna. Ily körülmények közt az, hogy az évi mérleg akként lett egybeállítva, hogy az alperes rt. váltótárcájában felmerült hiányok fedezetére az említett három alap felhasználtatott, úgyszintén az, hogy a közgyűlés a felügyelőbizottság jelentését s a mérleget elfogadva, a három alapot a hiányok fedezetére rendelte fordítani, a közgyűlés eme határozatának megsemmisítésére alapul azért nem szolgálhat, mert ezen alapoknak ily értelemben leendő felhasználását sem a törvény, sem az alapszabály nem tiltván, a közgyűlés joghatályosan fordíthatta azokat a rt.^ot ért bármilyen veszteségnek kiegyenlítésére, s amennyiben a közgyűlésnek ez a határozata a részvényesekre káros volna is, az a határozat megtámadására alapul azért nem szolgálhat, mivel eme kérdés felett a közgyűlés többsége érvényesen dönt és döntése előtt a kisebbség meghajolni tartozik. (Kúria 670/1909.) Nagyösszegű, követelések kihagyása a mérlegből. Ha a valóságnak megfelel, hogy a megtámadott közgyűlési határozatok a K. T. 199. §-a ellenére felállított mérlegen alapulnak, amenynyiben abban nincsenek felvéve a részvénytöbbséget képviselő igazgatósági tagoknak a rt. irányában fennálló nagyösszejjű behajtható tartozásai, ez jogszerű alapul szolgál a zárszámadások megállapítására vonatkozó s azzal *