Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

127 pedig pereskedni akar, nemmel szavaz. A »pereskedés« kitétel lehet nem egészen illő, megfelelő kifejezés, de a valóságban úgy áll a dolog, hogy az egyezség el nem fogadása az alperesi pénzintézet és a város közötti per további folytatásának elhatározása lett volna. Ép azért az elnök panaszolt eljárása sem erőszakot, sem megtévesztést nem tartalmaz. Az, hogy az alperesi pénzintézetre nézve az elvállalt 34-ooo aranykoronának fizetése, avagy a pernek további folytatása előnyösebb-e, a részvényesek többsége által eldöntendő kérdés. A felperes nem is jelölte meg, hogy mik voltak az alperesi intézet igazgatósága által felhozott azok a számbeli, ténybeli állítások, adatok, amik a valóságnak meg nem feleltek. A kir. ítélőtábla ezért a felperes által kért bizonyítási eljárást, mint fölöslegest mellőzte és az elsőbíróság ítéletét az anyagi jognak megfelelőnek találta. — [Győri T. 2924/1925.) A jog gyakorlása vagy a kötelezettség vállalása körüli megtévesztés és megfélemlítés fenn forgása csak a megfelelő tényekből vont következtetés útján állapítható meg, a felperes azonban ily tényeket meg sem jelölt. Nem sért tehát a per sorsára jelentős eljárási szabályt a tények megjelölése nélkül kért bizonyítás mellőzése annál kevésbbé, mert az a nem vitás körülmény, hogy a meghozott határozatot megelőzően már egy korábbi közgyűlés is tárgyalta ugyanazt a kérdést, amelynek tárgyában a megtámadott határozat hozatott, meg is cáfolja a megtévesztés és megfélemlítés lehetőségét. A kérdésiek a közgyűlés elnöke által a panaszolt módon történt feltevése pedig szintén nem volt alkalmas sem megtévesztésre, sem megfélemlítésre, mert a per alatt álló kérdés egyezségi rendezésére vonatkozó javaslat szavazásra bocsátásáról volt szó, tehát a szavazásra bocsátott kérdés világos felismerését szolgálta az az elnöki kijelentés, hogy aki kiegyezni akar : igennel, aki pereskedni akar, nemmel szavaz. Hogy pedig valamely per alatt álló kérdésnek egyezségi rendezése helyett a perbeli védekezés folytatása felelt volna-e meg inkább a valódi érdeknek, erészben az állásfoglalás a közgyűlés hatáskörébe tartozik és megtámadási per keretében felül nem bírálható. (Kúria 2750/1926.) Közgyűlési elnöklés szabálytalansága. A kereseti tényeken túl más tényekre ki nem terjeszkedhetés. Nincs ugyan az alapszabályokban kimondva az, hogy a közgyűlés elnökének szintén részvényesnek kell lennie, azonban épen a közgyűlés fogalmából, amelynek értelmében a közgyűlés a társaságot alkotó részvényesek összességét megillető jogok gyakorlására kirendelt szervezet, a dolog természete szerint az következik, hogy a közgyűlésen való elnökléssel, — amennyiben az nem az igazgatóság valamely tagjára van bízva, — csupán részvényes bízható meg és hogy így kívánták ezt meg az alapszabályok is, mutatja az is, hogy még a képviseleti jog is a részvényesi minőséghez köttetett. Ezek szerint szabálytalanság volt ugyan az, hogy a közgyűlésen egy nem részvényes elnökölt, minthogy azonban felperes ezt a megsemmisítés alapjául keresetében fel nem hozta, a bíróság pedig a K. T. 174. §-a alapján megindult perekben a keresetben megjelölt tényeken felül más tényekre ki nem terjeszkedhetik, ezen szabálytalanság alapján, erre fektetett külön kereseti kérelem hiányában a közgyűlési határozatot érvénytelennek kimondani nem lehetett. (Kúria 28.2 17/1913.) Tárgysorozat közzétételének módja — alakszerűség. Alaptalanul vitatja felperes a fellebbezésben, hogy az alperesi rt. azzal, hogy a közgyűlés tárgysorozatába nem vette fel a gyógyszertár átruházásának