Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
128 kérdését, anyagi jogi érvényességi kelléket hagyott figyelmen kívül, á ezért ö e közgyűlés határozatát a közgyűlési jegyzőkönyv bemutatásától számított i5 napon túl is megtámadhatta. A tárgysorozat közzétételének módja, mint a közgyűlés egybehívásának egyik eleme, kétségkívül a tör:vény által megszabott alakszerűségek közé tartozik, e címen tehát felperes a K. T. 17/I. §-a által megszabott i5 napi határidőn túl keresetlel fel nem léphet. (Bp. T. 3604/1928.) Közgyűlési napirend sorrendje. Az alapszabályoknak a napirend sorrendjére vonatkozó intézkedése oly természetű rendszabály, amelytől a közgyűlés a körülményekhez képest, indokoltan eltérni jogosult és ha az eltérésből különben jogsérelem nem származik, a napirend sorrendjének megváltoztatása az ily módon hozott határozat megsemmisítésére pusztán alakszerűség mellőzése okából alapul nem szolgálhat. (Bp. T. 13378/1926.) Napirend sorrendjében határozástól eltérés. Nincs megállható alapja a felperes arra alapított támadásának, hogy a közgyűlés az alperesi rt. alapszabályai azon rendelkezése ellenére, amely szerint a közgyűlés a tárgysorozatban foglalt tárgyak felett a napirend sorrendjében határoz, előbb határozott a felszámolás kérdésében, mint a megnyitó mérleg megállapítása tekintetében. Az adott esetben a napirendre vonatkozó alakszerűség be nem tartásából a kisebbséget képviselő felperesre jogsérelem azért nem származhatott, mert nincs ténymegállapítás arra, hogy a társaságnak a megnyitó mérlegből kitűnő vagyoni helyzete befolyással bírt volna a felszámolás elrendelésére és mert nincs olyan törvényes rendelkezés, amely a felszámolás elrendelését bárminő feltételhez kötné. Ilyen körülmények között pedig a közgyűlésnek a felszámolást kimondó határozata a jelzett alapon meg nem támadható. (Kúria 28/Í8/1927.) Alapszabálymódosítás tárgysorozatba vételének módja. Az ítélőtáblának e részben állandóan követett gyakorlata az, hogy valamely lényeges rendelkezést tárgyazó alapszabályszakasz módosítása esetén nem tekinti elegendőnek azt, he ez a tervbe vett módosítás a közgyűlés tárgysorozatában csak egész általánosságban, mint: »alapszabálymódosítás « vétetett fel, mégis a fent említett joggyakorlat csakis olyan esetekre vonatkoztatható, amelyekben semmi pozitív adat a részben fel nem merült, hogy a részvényesek figyelme a tervbe vett alapszabálymódosításnak a tárgysorozatba csak ily egész általánosságban való felvétele dacára is más valamely módon felhivatott a tekintetben, hogy micsoda módosítások céloztatnak az alapszabályokon. A fennforgó esetben pedig az igazgatóság jelentése, amely a szóbanlévő alapszabálymódosítást és szükségszerűségét ismertette, a szóbanlevő közgyűlés elnökének, aki az igazgatóság alelnöke, a közgyűlésen semminemű ellentmondásra nem talált megállapítása szerint a részvényeseknek nyomtatásban rendelkezésükre bocsáttatott és minthogy a napirend 1. pontjaként az az igazgatósági jelentés a meghívó tárgysorozatába kifejezetten is felvétetett; nem lehet mondani azt, hogy a részvényesek figyelme nem volt kellően felhíva a tekintetben, hogy milyen alapszabályi rendelkezések módosítása van tervbe véve. Ezért a fennforgó esetben a közgyűlési tárgysorozatot a meghívóban kellően meghirdetettnek kellett megállapítani, abból az okból tehát a szóbanlevő közgyűlési határozatok hivatalból meg nem semmisíthetők. (Bp. T. 8/Í74/1921.)
