Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

124 kat gyakorolt és mint Igazgatósági tag az évi számadási mérleget aláírásával ellátta; ha elsőrendű alperes a részvényekhez eredeti aláírás és részvényjegyzés útján jutott volna is, azok névértékének a felperes által történt kifizetését elsőrendű alperes utólag jóváhagyta, tehát a K. T. I5I, §-ának ama rendelkezésére, hogy a részvényaláírás és jegyzés semmis, sikerrel nem lehel Invrtk'ozí.í (Ujv. Tsz., Szegedi T. hh., Kúria hh. P. 293/1911- sz. B).\ Választás megtámadása. Az a részvényes, ki résztvett valamely határozat hozatalában, a meghozott határozat alapján megtartott választást meg nem támadhatja. (Kúria 876/1910.) Távollevő részvényes megtámadási joga. A K. T. 17/1. §-a szerint minden egyes részvényest kereseti jog illet a közgyűlési határozat ellen, ha az a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik. Ennek a §-nak a bírói joggyakorlatban kifejlődött értelmezése szerint ezt a jogot az a részvényes is gyakorolhatja, aki a határozathozatalkor távol volt. (Győri T. 292^/1925.) Részvénykönyvbe be nem vezetettnek nincs megtámadási joga. Részvények le nem tétele. Felperes a közgyűlés előtt a társaság részvénykönyvébe részvényesként bevezetve nem volt, részvényeit az alapszabályoknak megfelelően le nem tette, ígv a közgyűlésen jogokat nem gyakorolhatott, következéskép a közgyűlés határozatait meg sem támadhatja. (Pécsi T. 385/1926.) Részvénykönyvbe bevezetés hiánya. Ama nem vitás tényállás mellett, hogy a felperesek a keresettel Bemutatott, mások nevére szóló részvényeket az alperes rt.'-nak tulajdonosi minőségük bejegyzése végett fel nem mutatták és ekként e részvényeknek reájuk történt átruházása a társasági részvénykönyvbe bevezetve nincs, kétségtelen, hogy mint olyanok, akiknek részvényesi minősége a társasággal szemben igazoltnak nem tekinthető, a csak az alapszabályszerűen igazolt részvényest megillető azt a jogot, hogy a közgyűlési határozatot a K. T. 17^. §-a alapján megtámadhatják, nem érvényesíthetik. (Kúria 8873/1927.) Strohmannok (álrészvényesék) szavazása miatt nincs mindig megsemm isítés. A részvényeknek harmadik személyek részére avégből való átadása, hogy ezek a közgyűlés határozatképességének biztosítása végett ott mint részvényesek megjelenjenek, önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy pusztán ez alapon a közgyűlés határozatai megsemmisíttessenek, mivel a részvényeknek ilyen u. n. álrészvényeknek való átadása és ezeknek a közgyűlésen részvényesi minőségben történt szerepeltetése csak akkor szolgálhat alapul a közgyűlési határozat megsemmisítésére, ha a részvények ilyen átruházása valamely visszaélés keresztülvitele vagy valamely jognak kijátszása céljából történt. (Kúria 217/1913.) E. H. 333. szám. Részvényátruházás szavazati jog végett. (Strohmannok.) A részvényeknek abból a célból történt átruházása, hogy az átruházónak az alapszabályok szerint korlátolt szavazati joga az új részvényesek (Strohmann) által az alapszabályokban meghatározottnál nagyobb" térje-