Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

125 delemben gyakoroltassák, a közgyűlési határozat megsemmisítésére csak akkor szolgálhat alapul, ha az valamely jognak kijátszása, vagy visszaélés keresztülvitele céljából történt. Tényvázlat: Az illető rt. alapszabályaiban meg lévén határozva, hogy egy részvényes 10 szavazatnál többet nem gyakorolhat, némely részvénytulajdonos részvényeinek egy részét másra ruházta át abból a célból, hogy az ezáltal leadandó szavazatokkal együtt tíznél több szavazatot gyakorolhasson. Az így meghozott közgyűlési határozatot egy másik részvényes pusztán ezen az alapon megtámadta, anélkül, hogy valamely más szabálytalanságot vitatna. Az első — 217/913. sz. — esetben a kir. ítélőtábla a keresetet elutasította a következő indokolással: Kétségtelen ugyan az, hogy midőn az alapszabályok a részvényesek akarata érvényesítésének korlátot szabnak olyképen, hogy a részvényes a közgyűlésen való szavazati jogát nean összes részvényei, hanem azoknak csupán bizonyos meghatározott száma után gyakorolhassa, az alapszabályok vonatkozó rendelkezésének kijátszását jelenti az, ha egy vagy több részvényes részvényeit, avagy azok bizonyos számát színleg, egyedül abból az okból ruházza át harmadik személyre, hogy azok által leadandó szavazatok útján az alapszabályokban megengedett szavazatnál több szavazati jogot gyakoroljon és ennek folytán ezeknek az egyéneknek ily módon leadott szavazata érvényesnek nem tekinthető; egymagában azonban az a körülmény, hogy valamely határozat meghozatalánál ilyen szabályellenes szavazatok is érvényesíttettek, a hozott határozat megsemmisítésére még nem vezethet, hanem \ mgtámadás sikerének biztosítása végett ki kell mutatni azt is, hogy a közgyűlésen hozott határozat az ilyen érvénytelen szavazatok által nyert többséget. Ezt az ítéletet helybenhagyta a m. kir. Kúria a következő indokolással : A m. kir. Kúria a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja indokai alapján és ezért, mert a részvényeknek harmadik személyek részére avégből való átadása, hogy ezek a közgyűlés határozatképességének biztosítása végett ott, mint részvényesek megjelenjenek, önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy pusztán ezen az alapon a közgyűlés határozatai megsemmisíttessenek, mivel a részvényeknek ilyen ú. n. álrészvé-^ nyeseknek való átadása és ezeknek a közgyűlésen részvényesi minőségben történt szerepeltetése csak akkor szolgálhat alapul, a közgyűlési határozatok megsemmisítésére, ha a részvényeknek ilyen átruházása valamely viszszaélés keresztülvitele, vagy valamely jognak kijátszása céljából történt. Ez az eset azonban itt fenn nem forog. A második — 1152/1906. sz. — esetben a kir. ítélőtábla a keresetet ugyancsak elutasította a következő indokolással: A K. T. kétségtelenül csak azoknak adja meg a rt. ügyeibe való befolyást, akik valóságos részvényesek, és ezek is csak az alapszabályokban meghatározott mértékben és korlátokon belül gyakorolhatnak szavazati jogot. Ennek dacára azonban az elsőbíróság helyesen mellőzte felperesnek azt a panaszát, hogy a fennforgó esetben a hozott közgyűlési határozatok azért volnának megsemmisítendők, mivel olyanok is gyakoroltak szavazati jogot, akik valóságos részvényesek nem voltak; mert amiatt, hogy a szavazásnál állítólag jogosulatlan szavazatok is gyakoroltattak, a hozott határozatok csak annyiban támadhatók meg. amennyiben a jogosulatlan szavazatok számuknál fogva az eredményt be-