Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
116 a törvénnyel és az alapszabályok nem módosítható rendelkezésével ellenkezik. (Kúria i358/9ii.) ítélet hatályossága kifogás útján támadásnál. A 17 [\. §. alapján indított keresetnek helyt adó ítélet mindenkivel izemben hatályos. Ha azonban a semmisség csak kifogás útján érvényesíttetik, az ítélet jogereje csak a perben állott személyekre terjed ki. (Kuriá 6191/1916.) Minden részvényest megillet a megtámadási jog. Az a körülmény, hogy a közgyűlési határozatokat keresettel megtámadó részvényes a részvénytökének csupán elenyésző csekély hányadát képviseli, a megtámadási jog gyakorlásának nem akadálya, mert a K. T. 17& §-^a szerint a közgyűlési határozat ellen, ha az a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik, minden egyes részvényest a kereseti jog megilleti és mert felperes keresetét a közgyűlés időelőtti megtartására, tehát alaki sérelemre alapította, — ez esetben pedig az a kérdés, hogy az alakilag szabálytalanul létrejött közgyűlési határozat anyagilag sérelmes-e vagy sem, a pervita eldöntésére közömbös. (Kúria 5562/1925.) Részvényesi minőség igazolása. A kir. ítélőtábla mellőzte az alperes által arra felajánlott bizonyítást, hogy a felperes által letett részvény nem a felperes tulajdona, mert az, akinek a nevén áll a részVény s akinek az birtokában van, a pervitel szempontjából a részvény tulajdonosának tekintendő és a részvény letétele esetén jogosult a rt. ellen pert indítani. (Bp. T., 197/1925.) Hivatalból vizsgálata részvényesi minőségnek. A közgyűlési határozat megsemmisítése iránti perben a keresettel fellépőnek tagsági minősége hivatalból kutatandó. (Kúria 495/1910.) Nem a részvény birtokát, hanem tulajdonát kell igazolni. A kifejlődött bírói gyakorlat szerint a részvényesi minőség kimutatására nem az a döntő, hogy felperes a részvény birtokában van-e, hanem az, hogy a részvény felett mint tulajdonos rendelkezik-e. A tényália. szerint felperes a Szentgotthárdi Általános Takarékpénztár rt.-beli részvényeit már a közgyűlési határozat meghozatala előtt a Szentgotthárdi Takarékpénztár, mint rt. cégnek eladta. L. Gyula tehát az alperesi rt.-nál már a kereset megindításakor nem volt részvényes és ma sem az. Evvel a ténymegállapítással szemben az a körülmény, hogy a felperes a szombathelyi kir. törvényszéknél három darab Szentgotthárdi Általános Takarékpénztári részvényutalványt, illetve 365 drb. részvényt bírói letétbe helyezett, L. Gyula részvényesi minőségét nem állapítja meg, mert maga sem állította, annál kevésbbé bizonyította, hogy a Szentgotthárdi Takarékpénztárnak eladott ezen részvényeket utóbb ezen cégtől megvette volna és azok felett mint tulajdonos rendelkeznék. (Győri T. 1638/1926.) Részvényesi minőség igazolása. A K. T. 17/i. §-ának világos rendelkezése szerint rt. közgyűlési határozatát csak a részvényes támadhatja meg. Eme részvényesi minőségnek a bírói gyakorlat értelmében nemcsak a kereset megindításakor, hanem a per egész folyamata alatt fenn kell forognia. Miután a felperes a
