Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

117 fentiek" szerint a kereset indításkor a részvényesi minőség igazolására bírói letétbe helyezett, azonban a per folyama alatt a letétből visszavett részvényét a kitűzött érdemleges tárgyalás határnapjáig sem helyezte újból letétbe, sem pedig részvényesi minőségét más módon nem igazolta, a felperes részvényesi minősége megszűntnek volt tekintendő. Ehhez képest a felperes keresetét kereshetőségi jog hiányából elutasítani kellett. (Bp. Tsz. 39.935/1921. sz.) Felperességi joghoz részvény szükséges. A kir. ítélőtábla az elsőbíróság neheztelt végzését helyben hagyja, mert a felperes a felfolyamodásban maga adja elő azt, hogy az általa a budapesti központi kir. járásbíróság előtt a K. L. rt. cég ellen indított pert részvényei kiadása iránt azon az alapon tette folyamatba, mert ez a bank a felperes részvénveit egy a felperes szerint nem létező követelésének kielégítése végett a K. T. 3o6. §-a alapján el akarja adni, amiből nyilvánvaló, hogy a felperesnek — ha vannak is alperesi részvényei, — ezen részvényei feletti szabad rendelkezési joga ezidő szerint a K. L. rt. által kétségbe vonatott és illetve gátoltatik, már pedig közgyűlési határozat megtámadására csak oly részvényes lévén jogosult, aki részvényei felett szabadon rendelkezik, nyilvánvaló, hogy a felperesnek a jelen perben kereseti joga, amely a jelen per elbírálhatása szempontjából elsősorban fontos, a központi kir. járásbíróság előtti per mikénti kimenetelétől függ. (Bp. T., 1481/1925.) Megtámadott közgyűlési határozat időpontjában részvényesi minőség. A rt. valamely közgyűlésének Határozatait csak az a részvényes támadhatja meg. aki az illető közgyűlés idejében is részvényes volt már, vagvis, aki a közgyűlés határozata folytán a saját részvényesi jogaiban sérelmet szenvedett. A közgyűlési határozat megtámadása iránt indított kereset jogalapjának megállapításához szükséges tehát annak kimutatása is. hogy a felperesnek a megtámadott közgyűlési határozat hozatalakor is volt részvénve. Ezért annak folytán, hogy a felperes nem tudta Bizonyítani azt a tényt, hogy az alperes rt. közgyűlésének idejében már volt alperesi részvénye, a felperest olyannak kell tekinteni, mint aki abban az; időben még nem volt az alperesi rt. részvénvese, amely tényhez pedig a fentiek értelmében az a jogi következmény fűződik, hogy a felperes nem josrosult a közgyűlés határozatainak megtámadására. (Bp. T., 5013/1927.) A kereseti jog hiányzik, ha felperes részvényes lenni a per folyama alatt részvényeinek a zálogtarfó részéről történt elárvereztetése folytán megszűnte Alaptalan felperesnek a kereseti jog hiányára vonatkozó tényállás és döntés ellen irányuló felülvizsgálati panasza. E tekintetben sikertelenül támadja a felperes azt a tényállást, hogy 1927. évi november hó 21-től kezdve részvényesi minősége megszűnt. Ugyanis amellett az irányadó lényállás mellett, hogv a felperes Ny. és Á. rt.-i részvényeit az alperesnek a Gv.-i kereskedelmi és gazdasági bank rt. irányában fennálló tartozása biztosítására zálogul lekötötte, hogy a zálogtartónak ezen esedékessé vált követelésére ezek a részvények a szerződésnek megfelelően a K. T. 3o6. §-ához képest a fennebb megjelölt napon nyilvánosán eladattak és azokat dr. V. Ármin ügyvéd vette meg, nyilvánvaló, hogy a felperes részvényesi minősége a jelzett időpontban megszűnt. A részvények elárverezése joghatályát nem érinti a szerződésben foglalt ama kikötés érvényének kérdése, amely szerint a felperes a záloghitelezőt a részvények alapján az összes