Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

112 A közgyűlésnek azon határozata, amely alapszabály módosítását tartalmazza, nem alkalmazható az ugyanazon közgyűlés valamely későbbi tárgyára. (Kúria 1285/905.) Közgyűlési határozat megsemmisítése iránti perben a részvénytársaság igazolni köteles, hogy a részvényeket a közgyűlés alkalmából letették. (Kúria 1285/905.) Érvényes a közgyűlés azon határozata, mely szerint midőn a veszteségek folytán az alaptőke leszállíttatik, a leszállítás céljára mindenekelőtt a törzsrészvények fordítandók. (Kúria 991/1895.) Ha a tervezetben nem foglaltatik ellenkező megállapítás, akkor az oly közgyűlési határozat, hogy a részvénytársaság addig áll fenn, míg annak feloszlását bizonyos minősített többség el nem határozza, meg nem semmisíthető. (Kúria 1909. nov. 11. 531.) A később részvényt szerzett részvényes a tulajdonszerzése előtti időben hozott közgyűlési határozatot jogelődje jogán meg nem támadhatja. (Kúria 136/1909.) Alakszerűség fogalma megtámadásnál. Megtámadási határidő. Az alaptőkeemelés tárgyában hozott közgyűlési határozatok a kellő hirdetmény hiányából egyedül ezen az alapon a K. T. 174. §-ában megszabott határidő letelte után nem támadhatók meg, mert a közgyűlés tárgyát kellőképen feltüntető hirdetmény nélkül vagy a hirdetménytől eltérően történt határozathiozatal a K. T. 177. §-ában előírt törvényes alakszerűség mellőzését jelenti, a törvényben megkívánt alakszerűség mellőzése miatt érvényesíthető kereseti jog pedig a K. T. 174. §-ának második bekezdése értelmében a közgyűlési jegyzőkönyv bemutatásától számított i5 nap letelte után megszűnik. Minthogy a felperesek keresetüket a határidő letelte után adták be és a megtámadott közgyűlési határozatok az alaki szabályszerűség kérdésétől függetlenül tartalmuknál fogva a törvénnyel nem ellenkeznek és a felperesek anyagi jogsérelmet nem is vitattak, a felperesek által felhozott alapon a szóbanlevő közgyűlési határozatok megtámadásának helye nem lehet. (Bp. T., 12.188/1926.) Közgyűlési határozat alaki szabálysértéssel. Ha a közgyűlést időelőtt tartották meg, az azon hozott határozat alaki szabálysértés címén megtámadható, még ha az a határozat a támadó részvényesre anyagilag nem is sérelmes. (Kúria 5562/1925.) Közgyűlési alakszerűségek megtartása. Elnöklés. Hamis jegyzőkönyv. A felperes keresetét arra is alapította, hogy a közgyűlésről felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatok már azért is érvénytelenek, mert a jegyzőkönyv tartalma nem felel meg a valóságnak, amennyiben a közgyűlés teljesen szabálytalanul folyt le annálfogva, hogy a közgyűlés vezetésére hivatott igazgatósági elnök se meg nem nyitotta, se be nem rekesztette a közgyűlést, sem a szavazás eredményét határozatként ki nem mondotta. A felperesi állítások valósága a bíróság ítéletében tényül meg is van állapítva. Már pedig az alakszerűségek betartása nélkül a részvényesek összejövetele és megbeszélése csak egyszerű értekezletnek minősül, melynek akár szavazáson is alapuló eredménye nem tekinthető törvény és alapszabályszerű határozatnak még akkor sem, ha a történtekről szabályszerű lefolyású közgyűlés megtartását tanúsító jegyzőkönyv is vétetik fel és