Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

113 azt az arra hívatottak alá is írják, mert a mellőzhetetlen alakiságok megtartásának hiányát a valóságnak meg nem felelő tartalmú jegyzőkönyvnek az elnök által történt aláírása sem pótolhatja. (Kúria 8573/1926.) Alakszerűség fogalma a megtámadásnál. A K. T. 174. §-ában szabályozott megtámadási jog ugyanezen §. második bekezdése értelmében, ha a közgyűlési határozat a törvény, vagy az alapszabályok által előszabott alakszerűségek mellőzése miatt támadtatik meg, a jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától számított i5 nap alatt érvényesítendő, ellenkező esetben az ezen alapon megszűnik. A felperes szerint a határozatok érvénytelenek, mert oly hét egyén vett részt a közgyűlésen és szavazott, aki nem volt a közgyűlés megtartásakor részvényes, illetve a közgyűlés megtartásának idején szavazati jogot nem gyakorolhatott ; továbbá azt hozza fel megtámadási okul, hogy a hét felsorolt nevű részvényes, a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal nem helyezte letétbe részvényeit ; végül a felperes szerint a közgyűlés nem volt határozatképes, mert az alapszabályok által megkívánt részvényesek száma, illetve alaptőkehányada nem volt a közgyűlésen jelen. Miután a felperes által felhozott megtámadási okok mind a határozatok meghozatalának módjára, nem pedig annak tartalmára vonatkoznak, a kir. törvényszék alperes ama kifogásának, hogy a felperes keresetét a K. T. 174. második bekezdésében előírt i5 napi határidőn túl adta be, helyt adott és ezért a felperest alaptalan keresetével elutasította. (Bp. Tsz. 42402/923.) Közgyűlés összehívásának szabályszerütlensége. A felperesek felülvizsgálati kérelmével szemben mindenekelőtt az a kérdés döntendő el, hogy az alperes rt. összehívása szabályszerűen történt-e? Az irányadó tényállás szerint a részvényeseknek sem részvények, sem ideiglenes részvényelismervények előzetesen kiadva nem lettek, mindazonáltal az igazgatóság a közgyűlésre szóló meghívásban minden, a részvények, illetve ideiglenes részvényelismervények megszerezhetésének módjára vonatkozó felvilágosítás nélkül azt közölte a részvényesekkel, hogy az alapszabályok értelmében a közgyűlésen az a részvényes vehet részt, aki részvényét, illetve ideiglenes részvényelismervényét a közgyűlés előtt való napon déli 12 óráig a társaság pénztáránál leteszi. Meg nem támadott tényállás az is, hogy az igazgatóság azok részére, akik a közgyűlésen való részvétel végett a meghívásban a részvények, illetve ideiglenes részvényelismervények letételére megszabott időpontig postatakarékpénztári befizetési elismervényükkel jelentkeztek, ideiglenes részvényelismervényeket szolgáltatott ki az azokat letétbe vevő közjegyző kezéhez. Ekkép a közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint 8616 darab részvénynek megfelelő ideiglenes részvényelismervény tétetett le, amivel szemben az alapszabályoknak megfelelően az alaptőke 21.000 darab részvényre oszlik. A közgyűlés összehívásának fennebb körülírt módja kétségkívül megtévesztő volt, mert azok a részvényesek, akik ebben az irányban a társaságnál nem tudakozódtak, abban a hitben lehettek, hogy mivel sem részvény, sem ideiglenes részvényelismervény a birtokukban nincs, a közgyűlésen részt nem vehetnek: Alaposan feltehető tehát, hogy a részvényesek egy része ép a meghívás tartalma által előidézett megtévesztés folytán nem vett részt a közgyűlésen és így ez a meghívás törvényes és alapszabályszerű rendeltetésének meg nem felelt. Ebből folyóan felperes részvényesek a szabálytalanul összehívott koz8