Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

95 ez a tartozása a társaság irányában fennálló követelése beszámításával egyáltalán nem törleszthetö. (Kúria 1620/923.) 169. §. Azon részvényes, ki a részvényei után járó befizetéseket kellő időben nem teljesíti, köteles a törvénynél fogva késedelmi kamatokat fizetni. Egyébiránt szabadságában áll a társaságnak, a befizetés elmalasztása esetére, tekintet nélkül az egyébkénti törvényes következményekre, az alapszabályokban bizonyos kötbért megállapítani, vagy kimondani, hogy a késedelmes részvényes az aláírásból eredő jogait s a teljesített befizetést elveszti. Ha a részvénytársaság alapszabályai a befizetés-elmulasztás esetére csak azt állapítják meg, hogy az aláíró elveszti részvényesi jogait és a teljesített befizetéseket, ez esetben a részvényjegyzőtől nem követelhető a még be nem fizetett összeg befizetése. (Kúria P. 3o5/i9o8.) Az alapszabályokban foglalt az a kikötés, hogy a részvénytársaság a részvények bizonyos értékének be nem fizetése esetén a nem fizető részvényét semmisnek nyilváníthatja, csak jogot ad a társulatnak ; de aem kötelezi a társulatot arra, hogy a késedelmes részvényes részvényét semmisnek s ebből folyó kötelezettségét megszűntnek tekintse. (Kúria 890. jan. 28. 7o3 1889.) Az aláírás által biztosított részvénytőke már a törvény értelmében befizetendő lévén, a részvényes, ha az alaptőke valamely részével hátralékban maradt, ennek befizetésére a vagyonbukott részvénytársaság csődtömege irányában már a törvény alapján már akkor is köteles, ha a részvénytársaság a hátralék befizetésére nézve a csőd kiütése előtt közgyülésileg nem határozott. (Kúria 882. nov. 8. 6o5. és 765/1882.) A névértékbefizetés kötelezettsége. A részvényest a K. T. 168., valamint 169. §-ai értelmében az egész névérték befizetése iránt terhelő kötelezettség alul, ha a részvények bemutatóra szólnak s így a K. T. 173. §-a alkalmazást nem nyerhet is, mentesülésnek csak akkor van helye, midőn a részvényes fizetési kötelezettsége akár az által, hogy a részvényt másra átruházta, akár részvényesi jogának a fizetési mulasztás folytán alapszabályi intézkedés alapján való megsemmisítése következtében megszűnik. (Kúria 779/1910.) 170. §. Ha az alapszabályokban a befizetést tárgyazó felhívásnak különös módozata megállapítva nem lett, a felhívás azon alakban történik, melyet az alapszabályok a társasági har tározatok közzétételére rendelnek. Egyébiránt a részvényes igényei megszűntéknek általában csak az esetben nyilváníthatók, ha a befizetést tárgyazó felhívás az alapszabályokban kijelölt, esetleg a hivatalos hírlap útján háromszor és pedig utoljára a befizetésre kitűzött zár határ időt legalább négy héttel megelőzőleg, közzététetett. Amennyiben az aláírt részvények még be nem fizetett része iránti követelés a rt. ellen vezetett végrehajtás alkalmával lefoglaltatik, ezt a követelést a foglaltató az egyes részvényes ellen csak akkor érvényesítheti, ha a befizetést, illetve a részvénytőke még be nem fizetett részének követelését a társaság elhatározta. A társaságot ebbeli jogainak gyakorlásában csakis a csődtömeg képviselete helyettesítheti. (Kúria 1567/190/j.)