Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

96 Ha a részvénytársaság alapszabályai a befizetés elmulasztása esetére csak azt állapítják meg, hogy az aláíró elveszti részvényesi jógáit és a teljesített befizetéseket, ez esetben a részvényjegyzőtől nem követelhető a még be nem fizetett összeg befizetése. (Kúria 3o5/io,o8.) A részvény társaság azon alapszabály-intézkedése, hogy aki megszűnik részvényesnek lenni, köteles a részvényeket a társaságnak megvételre felajánlani, nem jelenti azt, hogy a társaság ezeket a felajánlott részvényeket beváltani is köteles. (Kúria 393/908.) Nem jegyeztetett be a részvénytársasági alapszabályok 5. §-ának oly módon tervezett módosítása, hogy a részvényekre való befizetéssel késedelmes részvényes részvényeit a társaság már akkor semmisnek nyilváníthatja, ha a befizetést a két ízben i5—15 napi határidők kitűzése mellett hírlapilag történt felszólítás dacára sem eszközölte, mert ez az intézkedés ellenkezik a K. T. 170. §. 2. pontjában foglalt azzal a rendelkezéssel, mely szerint a részvényes igényei abban az esetben nyilváníthatók megszűntéknek, ha a befizetést tárgyazó felhívás hírlap útján háromszor és pedig utoljára a befizetésre kitűzött zárhatáridőt legalább négy héttel megelőzőleg közzététetetl. (Bp. T. 1317/190/1.) A K. T. 170. §-a nem rendelkezik imperativ módon az iránt, hogy a társaságok határozatai hirdelésileg közzététessenek, miből folyóan a más módon történt értesítés is megállapítja a részvénves késedelmét. (Kúria 466/1897.) A K. T. 170. §-a szerint a részvényes igényei csak akkor nyilváníthatók megszűntnek, ha a részvényekre való befizetése teljesítésére hírlapilag háromszor úgy szólitlatott fel, hogy az utolsó felszólítás keltétől a befizetés teljesítésének időpontjáig négy hét már elmúlt. (Budapesti T. 2843/V. 1904.) Részvényesi igények megszünhelnek-e a 170. §-on kívül? Felperes a részvényjegyzés és a jegyzett részvények befizetése folytán a megalakult alperesi rt. részvényese lett, részvénybcfizelési kötelezettségének azonban — úgy, amint az alapszabályok előírták, — nem tett eleget. A felperest kötelező alapszabályok és a K. T. rendelkezései alapján kellett elbírálni, hogy az alperes a részvények kiszolgáltatására kötelezhető-e. Az alperes a részvények befizetése előtt a részvényeket a felperesnek kiadni nem tartozott és az alapszabályok érvényesen kiköthették, hogy a késedelmes, vagy mulasztó részvényes az aláírásból eredő jogait elveszti. A K. T. 170. §-ának második bekezdése értelmében a részvényes igényei megszűnhetnek általában csak az esetben nyilváníthatók, ha a befizetést tárgyazó felhívás kellőképen közzététetett, az adott esetben azonban, amidőn a részvények befizetésének az alapszabályokban meghatározott módon kellett volna történnie, nem ütközik a törvénybe az alapszabályoknak az a határozmánya, hogy amennyiben az alperes házrészvénytársaság árverési vétel útján szerez tulajdonjogot, de az illető részvényesek a társaságot nem hozzák abba a helyzetbe, hogy a társaság az illető részvényesekre mint köztulajdonosokra eső vételár befizetése alól mentesüljön, akkor a társaságnak ezen mulasztó részvényesek ellen kétféle joga lesz, és pedig: a) vagy per útján szorítja a mulasztókat elvállalt kötelezettségük teljesítésére és a késedelem által felmerült kár megtérítésére; b) vagy pedig kimondhatja a társaság, hogy a késedelmes részvényes az aláírásból eredő jogait és a teljesített befizetést elveszti. Az alperes ezen az alapon a felperes részyényeit az árverés után nyomban megsemmisíthette