Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

94 további felhívás nélkül köteles a kiszabott időben a befizetést teljesíteni, vagy csak közvetve intézkednek, amennyiben a közgyűlésre, vagy az igazgatóságra bízzák a mindenkori (idő és összeg szerinti) befizetés elrendelését, amely esetben a befizetés elrendeléséről a részvényesek mindenesetre értesitendők. A fizetési kötelezettség csak abban az időpontban válik esedékessé, amely a felhívásban a fizetésre nézve megállapíttatik. A M. T. r.-t. alapítási tervezetében a hátralékos 700/0 névérték befizetésének módozatai iránti elhatározás az alakuló közgyűlésre bízatott ugyan, azonban az alapszabályok 5.y §-a szerint az erre vonatkozó rendelkezési 'jog az igazgatóságra ruháztatott. Nem vitás, hogy sem az igazgatóság, sem a rt. ügyeinek vezetésére jogosult legfelsőbb szerv, a közgyűlés, a részvények névértéke 700/0-ának befizetését még nem határozták el és annak módozatait nem állapították meg. Ebből jogilag következik, hogy alperesnek fizetési kötelezettsége még nem következett be és így a szóban lévő 700/0-ot maga a részvénytársaság sem követelheti alperestől. A felperes a részvénytársaságnak csak engedményese és így a fennálló jogelvek értelmében több joggal, mint az engedményező nem bír. (Kúria 772/1913.) Részvényesek felelőssége a társasági kötelezettségekért. Nem téveszthető szem elől alperesek egyéni felelőssége szempontjából, hogy ők az időközben felszámolt rt.-nak eredetileg csupán részvényesei voltak, és hogy az ő felelősségüknek mindenesetre határt szab a K. T.i 1/Í7. és 168. §-aiban foglalt az a rendelkezés, hogy ők a társaság céljához és annak kötelezettségeihez egyedül a részvények névértékének befizetésével tartoznak hozzájárulni, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a részvényes és a társaság hitelezője között közvetlen jogviszony nem létesül és hogy ebből folyóan a hitelező pusztán a részvényesi minőség alapján közvetlenül a részvényesek ellen még a társaság felszámolásának befejezte után sem fordulhat. Alperesek felelőssége tehát kizárólag az esetleges gazdagodáson nyugszik, és egyénenként, legfelsőbb határként csak addig terjed, hogy a rt. felszámolt vagyonából egyénenként milyen összeget, avagy vagyoni értéket kaptak, ami a felebbezési bíróság által szükség esetén szintén megállapítandó lesz : ezen legfelsőbb határon belül pedig az alperesek mindegyike felelősségének mérvét az a szintén megállapítandó többlet szabja meg, amivel az egyes alpereseknek jutott rész felperes esetleges követelésének eddigi ki nem fizetésével növekedett azon összeggel szemben, ami felperes netán elismerendő követelésének még a rt. által való kifizetése mellett jutott volna. (Kúria, 4397/1928.) Beszámítás A részvényes a részvénytársaságnak a névérték hátralékára irányuló követelésével szemben beszámítással nem élhet. Beszámításnak tehát a Cs. T. 38. §-a értelmében a csődben sem lehet helye. (Kúria 5017/1915.) Részvény névértéke beszámítással nem fizethető. A részvényeseknek a részvény névértékének megfizetésére vonatkozó feltétlen kötelezettsége nem közönséges tartozás, hanem olyan kötelezettség, melynél fogva a részvényes a társasági vállalat üzletéhez és az e célból és az ezáltal megállapított társasági kötelezettségek fedezéséhez szükséges alap megalkotásához részvényének névértéke erejéig hozzájárulni köteles, amely társasági vagyon állaga maga is feloszlás esetében aránylagos részben a részvényeseket illeti meg ; miből következik, hogy a részvényesnek