Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

5 : I. ' • •• A Kúria büntető teljes ülési ós jogegységi döntvényei. L. Bár a Kúriának 1881-ig fennállott seínmitőszéki osztálya vitás elvi kérdések tekintetében megállapodásokat szokott létesíteni, mai döntvényjogunk a polgári törvénykezési rendtartás módosításáról szóló 1881 :LIX. te. 4. §-ában gyökerezik, amely kimondja, hogy az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végeit a vitás elvi kérdések a Kúria polgári tanácsainak teljes ülésében döntetnek el. Ha ilyen vitás elvi kérdés valamely ügy elintézése alkalmával merül fel: akkor mind a tanács többségének, mind a tanács elnökének jogában áll a vitás elvi kérdést az ügy elintézése előtt a teljes ülés döntése elé terjeszteni. Ezenfelül a Kúria elnöke, ha ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatokról nyer tudomást, a vitás elvi kérdés eldöntése végett a teljes ülést késedelem nélkül egybehívja. A teljes ülés határozatai, amelyeket a törvény elvi megállapodásoknak nevez, az ügyek elintézésénél irányadók. Ez annyit jelent, hogy a Kúria azokat követni tartozott, az alsófokú bíróságokra azonban kötelező erejük nem terjedt ki. Semmiféle jogszabály sem mondta ugyanis ki, hogy a teljes ülés elvi megállapodásait az alsóbíróságok is kötelesek alkalmazni. Ellenkezőleg: az egész § kizárólag a Kúria működésén belül marad; tehát azok alatt az „ügyek" alatt, amelyek eldöntésénél a megállapodások irányadók, csak a Kúria előtt elintézésre váró ügyeket érthette. Támogatta ezt az értelmezést a törvény által használt „megállapodás" elnevezés is, mert megállapodni annyit jelent, mint előre elhatározni, hogy saját cselekvésünkben milyen irányt fogunk követni (Grosschmid: Jogszabálytan 773—774.). A döntvényalkotás részleteinek szabályozása az 1881: LIX. tc. 4. §-ának utolsó bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyminiszter által 1881. évi november hó 1. napján 2214. I. M. E. szám alatt kibocsátott rendelettel történt meg. Az idézett törvényhely, az ahhoz fűzött miniszteri indokolás, valamint az említett végrehajtási rendelet kizárólag a Kúria polgári joggyakorlatában felmerült elvi viták eldöntéséről szól.