Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

6 .2. A csakhamar kibocsátott 3.274/1881. I. M. E. számú rendelettel kiadott Büntető Ügyviteli Szabályok 33. §-a azonban kiterjesztette a polgárjogi elvi megállapodásokról szóló, előbb említett rendeletet <a Kúria előtt felmerülő, büntetőjogi természetű vagy ilyen vonatkozású elvi kérdésekre is; kimondván, hogy az ezek eldöntése végett összehívott teljes ülés a büntető tanácsok elnökeiből és bíráiból alakítandó, hogy továbbá az ilyen teljes ülések elvi megállapodásai külön döntvénykönyvbe Írandók. Ha pedig polgári és büntetőjogi természetű vitás elvi kérdések merülnek fel, a teljes ülés a Kúria összes tanácselnökeiből és bíráiból alakul. Ez esetben a döntvények mindkét döntvénykönyvbe beírandók. A tábláknál felülvizsgálat alatt lévő polgári vagy bűnügyekben felmerülő vitás elvi kérdések eldöntése céljából az idézett rendelet hasonszerűen alkalmazandó; a táblai teljes ülési elvi megállapodások azonban a hivatalos lapban nem teendők közzé. A Kúria büntetőjogi teljes ülési elvi megállapodásai, valamint a táblák polgári és büntetőjogi elvi megállapodásai tehát nem alapultak törvényen, hanem a büntető ügyvitelt szabályozó miniszteri rendeleten. A Kúria büntetőjogi elvi megállapodásait illetően ez a helyzet sokáig fennmaradt; a táblák döntvényalkotási joga azonban hamarosan törvényi szabályozást nyert. Az 1890 :XXV. törvénycikk ugyanis decentralizálta a táblákat. Ez pedig szükségessé tette, hogy a táblák döntvényalkotási joga a Kúria jogegységesítő hatalmának vettessék alá, illetőleg közelebbről szabályoztassék. Kívánatosnak mutatkozott ez már akkor is, amikor az országban csak két tábla működött; de természetszerűen fokozódott ennek szüksége azáltal, hogy az ítélőtáblák száma tizenegyre emelkedett. Éppen ezért az 1890:XXV. tc. 13. §-a a következőket rendelte: Az ítélőtábla azokban az ügyekben, amelyekben a törvény szerint mint utolsófokú bíróság jár el, a felmerült vitás elvi jelentőségű jogkérdéseket teljes ülésben dönti el. amelynek elvi megállapodásait az illető ítélőtábla tanácsai mindaddig követni tartoznak, míg azokat újabb teljes ülési megállapodás meg nem változtatja. Ha akár az igazságügyminiszter, akár a Kúria elnöke arról győződik meg, hogy az egyes ítélőtáblák ellentétes