Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

E. H. tim-1051. sodása nem lényálladéki elem (1922:XXVI. tc. 1. § első bekezdés 3. p.). B. H. T. IX. 1040. B.3592/1936. Az 1922. évi XXVI. ic. 1. § első bekezdésének 3. pontjába ütköző bűncselekmény tettese nemcsak az lehet, akt a kivitel ellenértékeként járó ellenszolgáltatás beszolgáltatására formai kötelezettséget vállalt, hanem ettől különböző más személy is, feltéve, hogy akár a kötelezettség vállalóval egyetértve, akár anélkül, tudatosan olyan magatartást tanúsít, amely a Magyar Nemzeti Bankkal szemben vállalt kötelezettségnek, közelebbről az árukivitel korlátozásával biztosítani kívánt nemzetgazdasági érdeknek egészben vagy részben való meghiúsítását vagy kijátszását célozza (1922: XXVI. tc. 1. § első bekezdés 3. p., Btk. 70. §.). B. 11. T. IX. 1047: B. 5288/1935. Áru külföldre szállítása esetén (1922. évi XXVI. tc. 1. § első bek. 3. p.) a szállítási engedélyt nyerő személy a teljes ellenértéket az általa a Magyar Nemzeti Bankkal szemben vállalt kötelezettségnek megfelelően, külföldi fizetési eszközben köteles a Magyar Nemzeti Banknak beszolgáltatni, tekintet nélkül arra, hogy a külföldi vevő milyen fizetési eszközzel fizetett (1922:XXVI. tc. 1. § első bekezdés 3. p. és második bekezdés, 4500/1931. M. E. számú rendelet 3. §.). B. H. T. IX. 1048. B. 4453/1935. Utazásra leápolt idegen fizetési eszköznek más célra felhasználása megvalósítja az 1922:XXVI. tc. 1. § első bekezdésének 4. pontjába ütköző bűncselekményt (1922:XXVI. fc. 1. § első bekezdés 4. p.). B. 11. T. IX. 1051. B. 4021/1937. A II. Bn. 39. §-a & szigorított dologházi őrizetnek csak legalsó határát állapítja meg. A szigorított dologház legmagasabb tartama tekintetében a Btk.-nek a határozott tartamú szabadságvesztésbüntetés legmagasabb tartamát meghatározó rendelkezései nem alkalmazandók (II. Bn. 39. §, 26. sz. D.).