Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

//. 788—791. 157 sére a sértett gondatlansága is közrehatott. Söt még aCz sem, ha a sértett gondatlansága nélkül a jogsértő eredmény egyáltalán nem is állott volna elő. A gondatlanságból elkövetett bűncselekményeknél ki vaii zárva a Inínivszesség minden formája, de ki van zárva annak a jogi lehetősége is, hogy az egyik gondatlanság mentse a másikat (Btk. 290. §.). B. H. T. VII. 786. B. 4317/192/. A Btk. 333. és 365. §-ai szempontjából a sértett birtokából vagy bírlalatából kiesettnek valamely ingó dolog csak akkor tekinthető, ha a sértett azt olyan körülmények között vesztette el, hogy azt ismét birtokába vagy bírlalatába venni már nem tudja azért, mert arról a helyről távozott, vagy más okból a dolgot fizikai uralma alá nem vonhatja s arra fizikai hatalmát nem tudja kiterjeszteni. A sértett zsebéből melléje a földre esett pénzzel telt könyvecske a sértett által elveszettnek nem tekinthető (Btk. 333. §. 365. §.). B. H. T. VII. 789. B 5130/1923. A Btk. 336. § 9. pontja szerinti minősítéshez az, hogy a közhivatalnok a cselekmény elkövetésekor hivatalos eljárásban legyen, nem szükséges, elég, ha a tettes közhivatalnoki jellegét használja fel (Btk. 336. § 9. p.). B. H T. VII. 790. B. 4202/1922. Az a körülmény, hogy a rablás egyik ismérvét képező jogtalan el tulajdonítási célzat szintén magában foglalja a jogtalan haszonszerzési célzatot, a rablással anyagi halmazatban álló közokirathamisíiás bűntettének súlyosabb minősítését nem gátolja (Lórablás + járlathamisítás) (Btk. 344. §, 400. $ második bekezdés). B. II. T. VII. 791. B. 7943/1922. A gyilkossággal, súlyos testi sértéssel, gyujtogatással vagy más súlyos vagyoni kár okozásával való fenyegetés nemcsak ily tartalmú nyilatkozatokkal, hanem a fenyegess tartalmát megvalósítani alkalmas konkrét tényekkel