Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

13 mára az 1907:XVHI. te §-a, amely szerint a büntető teljes illési és vegyes teljes ülési határozat a büntető ügyek eldöntésénél irányadó. E törvény értelmében tehát nem lehetett szó arról, hogy a büntető döntvény polgári ügyekben és viszont a polgári döntvény büntető ügyekben irányadónak tekintessék. Jelenleg hatályos jogunk, a Ppé. 75. §-a, általánosságban rendelkezik, mondván, hogy a döntvényeket a bíróságok követni tartoznak. Minthogy ez a törvényhely a polgári és a büntető döntvényekre egyaránt vonatkozik és azokat minden megkülönböztetés nélkül ruházza fel kötelező erővel: nem látszik kizártnak az az értelmezés, hogy az egyik ügyszakban hozott döntvények a másik ügyszakban is irányadók. A Ppé. 75. §-ához fűzött miniszteri indokolás azonban semmivel sem támogatja ezt az értelmezést. Márpedig nem tételezhető fel kimerítő törvényről, hogy a korábbi jogtól való eltérést sem a szövegben, sem az indokolásban világosan ki nem fejezte volna. A Ppé. 75. §-ának rendelkezéséből tehát nem ismerhető fel új jogállapot a felvetett kérdés tekintetében. 5. Még tovább fejleszti döntvényjogunkat a törvény kezés egyszerűsítéséről szóló 1930:XXXIV. tc. (Te.) 128. §-a. A Ppé. vonatkozó rendelkezései értelmében ugyanis két ellentétes kúriai határozat már alapiü szolgálhatott ugyan döntvény hozatalára, az alsóbbfokú bíróságok ellentétes állásfoglalása azonban csak akkor tette lehetővé döntvény alkotását, ha az ellentétes gyakorlatban nyilvánult meg, ami alatt mindenesetre nagyobb számú határozatot kellett érteni. Figyelemmel mármost arra, hogy a II. Bn. nak és a Te.-nek a fellebbviteli korlátozó rendelkezései folytán ÍV/, alsóbíróságok állásfoglalásának jelentősége nőtt. a Kúria ítélkezésének jogegységesítő hatása pedig csökkent: a Te. 128. §-a nemcsak ellentétes alsóbírósági gyakorlat, hanem elvi kérdésben hozott ellentétes egyes határozatok esetén is megengedi jogegységi döntvény hozatalát, természetesen csak akkor, ha azt a Kúria elnöke vagy az igazságügyminiszter a jogegység megóvása végett szükségesnek tartja. A Ppé. 70. §-a szerint nincs helye döntvény alkotásának, ha a Kúria valamely tanácsa elvi kérdésben el kíván térni a hivatalos gyűjteménybe fel nem vett határozattól; a Te. 128. §-a ilyen esetben is lehetővé teszi döntvény alkotá-