Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

14 sát, ha az eljáró tanács határozatának meghozatala előtt az elvi kérdésnek jogegységi határozattal való eldöntését szükségesnek tartja. Evégből a Te 129. §-a feljogosítja a tanács elnökét, hogy az ügy elintézését ilyen esetben felfüggeszthesse. Végül megemlítjük az 1946:111. törvénycikk rendszerét, amely a legfőbb honvédbíráskodásnak a Kúrián alakított fellebbviteli tanács elé utalása s a Kúria büntetőjogegységi tanácsában, illetőleg teljes ülésében (vegyes teljes ülésében) a hadbírói tag részvételének intézményesítése folytán irányt szab a polgári és katonai büntetőtörvénykezés tekintetében a döntvényjog egységes kialakítására. 6. összefoglalva a mondottakat, a Kúria büntető döntvényei a következőképen oszlanak meg: a) a Büntető Ügyviteli Szabályok 33. §-a alapján hozott teljes ülési elvi megállapodások, b) az 1890:XXV. tc. 13. §-a alapján keletkezett teljes ülési megállapodások az ellentétes ítélőtáblai teljes ülési elvi megállapodások kiegyenlítésére (u. n. egyeztető döntvények), c) az 1907:XVIII. tc. 3. §-a alapján hozott büntető vagy vegyes teljes ülési határozatok, d) a Ppé. 70. és a Te. 128. §-a alapján hozott büntető jogegységi döntvények, e) a Ppé. 71. §-a értelmében hozott teljes ülési, illetőleg vegyes teljes ülési büntető döntvények. II. A Büntetőjogi Határozatok Tárába felvett elvi jelentőségű határozatok. A munka anyagának másik részét a Kúriának a Büntetőjogi Határozatok Tára (BHT.) című, hivatalos gyűjteménybe felvett, elvi jelentőségű határozatai alkotják. Amint azt az 1907:XV1II. tc. 4. §-ához készült miniszteri indokolás kifejti, a Kúria döntvényei hivatalosan közzététettek és nyilvántartattak, egyéb elvi fontosságú határozatait azonban csak magángyűjtemények tartalmazták. Így az a helyzet állt elő, hogy számos fontos határozat egyáltalán nem jutott nyilvánosságra; más határozatok viszont