Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

12 döntvénynek, mint hiteles magyarázatnak, visszaható ereje van; vagyis azt a keletkezésénél korábbi jogi tényállásokra is alkalmazni kell. Áll ez akkor is, ha az új döntvény a réginél szigorúbb, ami nincs ellentétben a Btk. 2. §-ával; mert az új döntvény nem jelent új jogszabályt, hanem csak a jogszabálynak a régi döntvényénél helyesebb értelmezését adja (18. sz. büntető jogegységi döntvény). A Ppé. 70. §-ának 1. pontja és 71. §-ának 1. pontja esetében is az eljáró ítélőtanács az elbírálása alatt álló ügyet a döntvény meghozataláig felfüggeszti és az elintézés már az új döntvény szellemében történik. A tizenöt napos „vacatio decisionis" tehát csupán anynyit jelent, hogy e határidő letelte előtt a bíróságok az új döntvényt nem tartoznak ismerni. Ezen alapszik a legfőbb államügyészségnek az a gyakorlata, hogy az új döntvénynyel ellenkező, de annak hatálybalépte előtt keletkezett jogerős bírói határozatokat nem támadja meg jogegységi perorvoslattal. Az új döntvényben foglalt törvényértelmezést azonban a bíróságok már a tizenöt nap eltelte előtt is magukévá tehetik, bár erre nem kötelesek. A másik felmerülő kérdés az, vájjon kötelezi-e a büntető döntvény a polgári bíróságot és megfordítva. Ez a kérdés természetesen független attól, hogy a büntető bíróság jogerős ténymegállapítása irányadó-e a polgári bíróságra, amit a 49. sz. polgári jogegységi döntvény tagadóan oldott meg. A polgári döntvény és a büntetőbíróság viszonyának kérdéses nem kerülte el Grosschmid éles szemét. Szerinte az 1881:LIX. tc. 4. §-a teljesen a polgári ítélkezés eszmekörében mozog, ennélfogva azok alatt az „ügyek" alatt, amelyeknél a döntvény irányadó, csak a polgári ügyeket érti. Különben is, csak polgári tanács kezdeményezheti a polgári döntvény megváltoztatását, büntető tanács nem; tehát a polgári döntvény erősebben kötelezné a büntető bíróságot, mint a polgárit, ami nyilván képtelenség (Jogszabálytan 783. 1.). Ez az álláspont megfelel a Kúria gyakorlatának. A Kúria büntető tanácsai (ugyanis gabonaelővételi ügylettel kapcsolatba]) nem állapítottak meg uzsorát, mert ,,hitelezés" alatt kölcsönügyletet értettek, holott a 65. számú polgári teljes ülési elvi megállapodás a törvény más értelmezésén épül fel. Törvénybeli alapot nyújt az ismerletett álláspont szá-