Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)
Anyagi jog. 81 A Btk. 461. §-a értelmében közhivatalnoknak tekintendők azok, akik „az állam közigazgatási . . . teendőjének teljesítésére hivataluknál, szolgálatuknál vagy különös megbízatásuknál fogva kötelezvék". A közhivatalnoki minőségnek e szerint nem előfeltétele az, hogy az alkalmazott kinevezett s esküt tett állami hivatalnok legyen, s hogy fizetését az állampénztárból kapja, hanem a büntetőtörvények szempontjából közhivatalnok mindenki, aki az állami igazgatás valamely ágába tartozó teendőknek teljesítésére különös megbízatásánál fogva kötelezve van. Már pedig az kétségtelen, hogy a m. kir. pósta állami igazgatási feladatot teljesítő intézmény, mely a levelek és egyéb póstai küldemények szállításával és kézbesítésével az állam gondozó igazgatási teendőjét teljesíti. Kétségtelen továbbá az is, hogy a postamesternek azon ténye, hogy — bár a saját átalányának terhére — kisegítő alkalmazottakat fogad fel, s azokra bízza a póstai szolgálat egyes mozzanatainak (pénzfelvétel, csomagszállítás) elvégzését, olyan különös megbízatásnak tekintendő, aminő a Btk. 461. §-ában említve van. Nem rontja le ennek a megbízatásnak ezt a jelentőségét és súlyát az a körülmény, hogy az ekként alkalmazott egyéb fizetését nem az államkincstártól húzza s hogy az alkalmazó postamester is csak szerződéses viszonyban áll az államkincstárral, — mert ezek a körülmények nem érintik az általa végzett államigazgatási funkció természetét és jogi minőségét, tehát ethikai tartalmát. Annak folytán tehát, hogy a postamester az államkincstárral, vagyis az állammal szerződést kötött, amely szerint köteles a póstai és távírda, esetleg távbeszélő szolgálatot a fennálló hivatali utasítások értelmében ellátnia s annak folytán, hogy a postamester az általa vállalt eme teendők egy részének teljesítésére segéderőket fogad fel, akik fogadalmat tesznek s akiknek felvételét a postaigazgatóság jóváhagyja, ez utóbbi alkalmazottak és az állam között létrejön az az ethikai kapcsolat, amely a büntetőtörvények szempontjából olyannak tekintendő, mint a rendes közhivatalnoki viszony. Merőben téves s a Btk. 461.§-ának teljes félreértésén alapul tehát az eljárt bíróságoknak az az álláspontja, hogy a sértett póstakiadó (-kezelő) nem töltött be közhivatalnoki jogkört, hanem csak egyszerű magánalkalmazottja volt a póstamesternek.