Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi jog. 73 is elfogadott indokoknál fogva helyesen állapította meg úgy a sértett közhivatalnoki minőségét, mint azt, hogy az állított tény nevezettnek, mint a tűzvész színhelyén és ideje alatt a veszélyeztetett ingó és ingatlan vagyonnak nemcsak a tűzvésztől, hanem a jogtalan eltulajdonítástól való megóvására hivatott és kötelezett közhivatalnoknak hivatása gyakorlására vonatkozott. Itt megjegyzi a m. kir. Kúria, hogy tévesnek tartja a kir. ítélőtáblának azt a jogi nézetét, mintha Sz. sz. kir. városban a törvény alapján hatóságilag szervezett tűzoltóságnak csak a főparancsnoka volna közhivatalnoknak tekintendő, a parancsnoksága alá helyezett tűzoltók pedig nem. Tévesnek tartja pedig azért, mert a tűzoltó legénység is — bár alárendelt hatáskörben — ugyanezt a tüzrendészeti feladatot végzi, mint a főparancsnok s így a közhivatalnoki minőség tekintetében köztük elvi különbség nem tehető. 902. szám. Igaz, hogy a Pp. 61. §-a jogot ad a félnek, hogy kifogásolhatja Bv- §•> 3a bírót, ha oly okok forognak fenn, melyek az ügyre való tekintettel §• 2- bek. 2. elfogultsága iránt alapos kétséget támasztanak. Ha azonban a fél a nél- Pont- 9 §• kül, hogy az előtte ismert aggályossági okot érvényesítette volna, a 4- Pont> PPbíró előtt tárgyalásba bocsátkozott, vagy előtte kérelmet terjesztett elő, 61. §. akkor már büntetőjogi felelősség nélkül nem állíthatja, hogy a bíró elfogultsággal járt el és határozott. E. H. 1927. március 2-án B. II. 8992 1926. szám. Elnök: Szeőke István kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Módly Béla kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Loyczell Kálmán koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria a felhatalmazás alapján üldözhető rágalmazás vétsége miatt Cz. B. ellen indított bűnügyet, melyben a k.—i kir. törvényszék 1926. évi június hó 2. napján B. 4905 11 — 1925. szám alatt, a b.—i kir. ítélőtábla pedig a kir. ügyész, továbbá a vádlott fellebbezésére 1926. évi november hó 8. napján 16. B. 7779 14--1926. szám alatt ítéletet hozott, a vádlott és a védő semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő végzést: A m. kir. Kúria a semmiségi panaszokat elutasítja. IndokolásA kir. ítélőtábla ítélete ellen a védő, a vádlott csatlakozásával a Bp. 385. §. 1. a) és 3. pontja alapján a bűnösség megállapítása, illetőleg a Btk. 92. §-ának nem alkalmazása miatt jelentett be semmiségi panaszt. A panaszok nem alaposak.