Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi jog. 67 A m. kir. Kúria visszautasítja: dr. K. B. mint főmagánvádló semmiségi panaszának a Bp. 385. •§. 1. b) és 1. c) pontjaira alapított részét, a most nevezett mint vádlott részéről bejelentett semmiségi panasznak pedig a Bp. 385. §. 3. pontjára alapított, valamint a Bn. 1. §-ának nem alkalmazása miatt bejelentett, ezenfelül dr. Sz. J.-nek a költségben való marasztalása végett használt, végül az ítélet közzétételét érintő rendelkezés ellen az írásbeli indokokban bejelentett és e helyütt a St. 56. §-a első bekezdésére alapítottnak tekintett részét. Ugyancsak visszautasítja stb. Indokolás:... A Bp. 428. §-ának első bekezdése szerint a semmiségi panasz csak a Bp. 384. és 385. §-aiban meghatározott okokra alapítható, vagyis a bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezés semmiségi panasszal nem támadható meg. Épen ezért a m. kir. Kúria dr. K. B.-nak és dr. Sz. J.-nek a bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezés ellen irányuló panaszát, mint az előadottak szerint a törvény által kizártat, a Bp. 434. §. 3. bekezdéséhez képest visszautasította. A dr. Sz. J. mint főmagánvádló részéről a Bp. 385. §. 1. b) pont alapján bejelentett semmiségi panasznak azt a részét, amely a miatt használtatott, mert a dr. K, B. terhére megállapított becsületsértés vétsége nem lett durvának minősítve, a kir. Kúria visszautasította, így e panasznak ezúttal csupán az a része volt vizsgálat tárgyává teendő, amely dr. K. B. cselekményének becsületsértés és nem rágalmazás vétségévé való minősítése miatt lett használva. A dr. K. B. részéről használt azokat a kifejezéseket és tényállításokat, amelyek miatt nevezettnek bűnössége megállapíttatott, a m. kir. Kúria sem találta olyanoknak, amelyek valóság esetén dr. Sz. J.-et közmegvetésnek tennék ki, arról meg épen nem lehet szó, hogy azok valóság esetén alkalmasak lennének arra, hogy dr. Sz. J. ellen a fegyelmi, vagy bűnvádi eljárás megindítására szolgáljanak okul. Igaz ugyan, hogy azok a kifejezések tényállítást is foglalnak magukban, azonban a Bv. törvény miniszteri indokolása szerint, becsületsértés tényállítás használata által is elkövethető akkor, ha a tényállítások közmegvetésre nem szolgálhatnak alapul, hanem csupán 5*