Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

68 Anyagi ing. arra alkalmasak, hogy annak, akivel szemben használva lettek, társadalmi megbecsülését csökkentsék. Ellenben alaposnak találta a m. kir. Kúria dr. K. B.-nak védőjének a Bn. 18. §-ának nem alkalmazása miatt, a Bp. 385. §. 2. pontjára alapított panaszát. A bizonyítás adatai szerint kétségtelen ugyan, hogy dr. K. B. könyvében, dr. Sz. J. magaviseletét és szereplését nem mindig helyesen adja elő, egyes cselekmények beállítása téves, némely következtetése önkényes, úgy, hogy dr. Sz. J.-nek oka és joga is megvolt arra, hogy szereplésének az említett módon történt jellemzésével szemben akár a megfelelő törvényes úton, akár a sajtónyilvánosság igénybe vételével védekezzék. Ámde figyelemmel arra, hogy dr. K. B. a könyvének alapjául szolgáló feljegyzéseket az események forgatagában és mint erre könyvében is utalás van, gyakran mások előadása után tette meg és így a tévedések csupán részben róhatók az ő terhére, ezt a jogát dr. Sz. J. helyesen csak akként gyakorolhatta volna, hogy a könyvnek reá nézve sértő kitételeiért megfelelő eljárást indít, vagy pedig tárgyilagos és higgadt módon fogalmazott sajtóközleményben kísérli meg az eseményeket helyes világításba helyezni. Dr. Sz. J. egyik utat sem követte, hanem sajtóközleményeiben dr. K. B.-t önző okból történt öndícsérettel, nemességbitorlással, hamis történelemírással, szándékos rágalmazással vádolta meg és úri mivoltát vonta kétségbe, ami által az ügybe azzal összefüggésben nem álló személyeskedő, épen ezért az ügyet nem is tisztázó, hanem azt inkább elmérgesítő mozzanatokat vitt bele. Ez az eljárása kétségkívül jogellenes volt, ami által dr. K. B. támadását kihívta, vagyis ő maga szolgáltatott okot arra, hogy dr. K. B. vele szemben ugyanolyan hangnemre térjen át. Ilyenformán a m. kir. Kúria megállapítása szerint a dr. K. B. terhére róható becsületsértés elkövetésére dr. Sz.J. jogellenes viselkedése szolgáltatott okot. Ennek megállapítását nem gátolja az, hogy dr. K. B. sajtóközleményei a Sz. J. által közzétett hírlapi közleményt néhány nappal követően jelentek meg, mert a Bv. 18. §-ában írt rendelkezésnek a rögtönösség nem eleme.