Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi jog. 65 mazás és becsületsértés vétségének eseteit illeti, nincs semmi törvényes akadálya annak, hogy a sértettnek fenti diskrecionális joga ezekben az ügyekben is érvényesüljön. A jogegységi tanács nem osztozik a 806. számú E. H.-ban kimondott azon álláspontban, hogy ezekben az ügyekben a tulajdonképeni sértett: az állam s ennek képviselője a közvádló. A csupán felhatalmazásra és kívánatra üldözhető ügyek (a Bp. 2. §. harmadik bekezdése) ugyanis csak abban különböznek a többi közvádas ügytől (Bp. 2. §. első bekezdése), hogy amazokban az illetékes hatóság felhatalmazása nélkül az eljárás a nyomozáson túl nem terjedhet (Bp. 4. §.) és hogy nincs helye pótmagánvádnak (Bp. 2. §. 3. bekezdése, Bp. 4. §. és 42. §. első bekezdés). Annak folytán, hogy a cselekmény csak felhatalmazásra üldözhető s a vádat kizárólag a kir. ügyész képviseli: a sértett személyében nem áll be változás. A rágalmazásnak vagy becsületsértésnek sértettje (Bp. 13. §. 6. bekezdés) nem az állam, hanem az a közhivatalnok, bíró, katona vagy az a külföldi uralkodó vagy követ stb., akit egyéni becsületében a rágalmazó állítás vagy sértő kifejezés megtámad. Ennek megfelelően a Bv.-nek a felhatalmazásáról rendelkező szakaszai (9. §. második bekezdés 1., 5. pont, utolsó és utolsóelőtti bekezdés, 10. §., 11. §.) következetesen használják is a „sértett" kifejezést. A rágalmazásnak vagy becsületsértésnek felhatalmazási mivolta ezek szerint a sértett személyében változást nem idézvén elő, nem állhat meg a szóbanforgó E. H.-nak az a kiindulási pontja sem, mint ha ily ügyekben a tulajdonképeni sértett az állam volna De nincs törvényes alapja az E. H. azon kijelentésének sem, hogy a St. 43. §-a szerinti sértett alatt mindig a vádlót kell érteni. Nincs pedig azért, mert a Bp. 13. §-a értelmében sértett az, akinek bármely jogát sértette vagy veszélyeztette a bűncselekmény, vádló pedig a kir. ügyészség, a fő- és pótmagánvádló s mert, ha a törvényhozó az ítélet közzétételét a vádló indítványához akarta volna kötni, akkor ennek kifejezést is adott volna, holott ezzel szemben határozottan és következetesen a sértett fél elnevezést használja. 5