Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

54 Anyagi jog. büntetőbíróság, ha a magánjogi igény tárgyában azért nem dönt, mert erre az igényre nézve a polgári bíróság már ítélt, vagy előtte per van folyamatban, vagy ha az igény tisztába hozása a bűnvádi eljárás befejezését jelentékenyen késleltetné. A jelen esetben azonban elsősorban is nem magánjogi természetű vagyoni kár megtérítése iránti kérelemről volt szó, hanem erkölcsi kárért járó pénzbeli elégtételről, másodsorban pedig az eziránti kérelem tárgyában a kir. törvényszék nem polgári perre utasító, hanem a kérelmet érdemileg elintéző határozatot hozott, ami ellen pedig a sértett, illetve főmagánvádlót a Bp. 382. §-a és a Bp. 383. §. III. pontja értelmében a fellebbezés joga kétségtelenül megilleti. De nem alapos ennek a semmiségi panasznak az a másik indoka sem, mintha a sértett a St. 39. §-a alapján erkölcsi kárért pénzbeli elégtételt csak abban az esetben követelhetne, ha bizonyítani tudja, hogy a sajtóközlemény neki vagyoni kárt is okozott. A St. 39. §-ában foglalt annak a kitételnek, hogy a sértett a vagyoni kárának megtérítésén felül nem vagyoni káráért is követelhet megfelelő pénzbeli elégtételt, a vádlott által felhozott értelem nem tulajdonítható, hanem ennek a kitételnek értelme az, hogy a sértett nemcsak vagyoni kárának megtérítését követelheti, hanem ettől függetlenül erkölcsi káráért is követelhet pénzbeli elégtételt. Lehetséges ugyanis, hogy a sajtóbeli közlemény a sértettnek egyáltalában nem is okoz, vagy nem is okozhat vagyoni kárt, (pl. a sértett teljesen vagyontalan, vagy fix fizetésből élő közhivatalnok, avagy kizárólag tökéjéből élő dúsgazdag ember) de azért származhatik a sajtóközleményből a sértettnek erkölcsi kára. A törvényhozónak nem lehetett az a szándéka s a törvény szövegéből sem lehet következtetni olyan szándékra, hogy a sértett ily esetben ne kaphasson pénzbeli elégtételt nem vagyoni káráért. A sértettnek a nem vagyoni kárért járó pénzbeli elégtételhez való igénye tehát nemcsupán járuléka a vagyoni kár megtérítéséhez való igényének, hanem ettől függetlenül és önállóan is érvényesíthető jog. Mindezekre tekintettel a nem vagyoni kár megállapítása miatt bejelentett semmiségi panaszokat, mint mindkét irányban alaptalanokat, a Bpn. 36. §-a értelmében elutasítani kellett.