Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

48 Anyagi jog. pontjában említett új adósságcsinálás fogalma nem tartalmazza a fondorlatos megtévesztéssel elkövetett csalás összes törvényi ismérvét. E mellett itt is áll az, hogy a közönséges csalás egy hitelező kárát okozta, a Btk. 416. §. 4. pontjában pedig az összhitelezőknek, vagy csak egy részének káráról van szó, amely nem is jöhet létre akkor, amikor a megcsalt egyes hitelező jelentékeny kára, mint a tömeget gyarapító vagyonrész a többi hitelező érdekének javára esik. * Ezek szerint a közönséges csalás tényálladékát a vétkes bukás sem compensálja, mert kerete szűkebb semhogy az ebbe beleférjen. Elvileg tehát csalárd vagy vétkes bukás mellett a közönséges csalás megállapításának nincs törvényi akadálya. Áttérve a konkrét esetre, a m, kir. Kúriának nincs kétsége abban, miként a tettazonosság keretében kellő perorvoslat mellett az említett bűncselekmények egyikéről a másikára jogi akadály nélkül lehet átmenni. Érdemben pedig a m. kir. Kúria megítélése szerint kétségtelen, hogy a vétkes bukás kérdéses (Btk. 416. §. 4. p.) esetét kimeríti már maga a jóhiszemű új adósságcsinálás is, amivel szemben abban a tevékenységben, amelyet a hitelezés elérése céljából a való tények szerint a vádlott kifejtett, a megtévesztő fondorlat, a károkozás és a jogtalan vagyoni haszon szerzésére irányuló célzat, e törvényhely keretét meghaladó többlet, amely a büntetőtörvénynek vonatkozó és a Btk. 416. §-ában foglaltaknál súlyosabb rendelkezései alapján bírálandó el. Már pedig jelen esetben a vádlottnak a rendelkező részben valóknak elfogadott tényei, amelyekhez járul még az, hogy a vádlott már 1924. évi május hótól kezdve a kosztpénzre felvett tőkék kamatait is csupán újabb kosztpénzből tudta fedezni és ekként a vádlottnak igen jól kellett tudnia, hogy régóta fizetésképtelen és mégis ennek dacára fizetésképességet és készséget színlelve, sőt a B. S. esetében még a fizetésnek órára való megtörténését írásban ígérve, kihasználva a sértettekkel való régibb összeköttetésből keletkezett bizalmát, szerez újabb hitelben árut, kétségtelen, hogy a vádlottat a sértett felek megkárosításával a vagyoni haszonszerzés célzata vezette, amelynek elérésére megtévesztő fondorlatot használt. Cselekménye tehát a Bn. 50. §-a alá eső két csalás bűntettének a tényálladékát meríti ki.