Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi jog. 47 csalárd vagy vétkes bukás törvényes tényálladékával feltétlenül törvényes egységet alkotnának, tehát külön megállapíthatók nem lennének, különösen akkor, ha a külön bűncselekményekhez hasonló elkövetési cselekmények a Btk. 414—416. §-aiban felvéve nincsenek. Ezt tartotta szem előtt a bírói gyakorlat, amikor a csalárd bukás bűntettével kapcsolatosan elkövetett váltóhamisítások, a Btk. 382. §-ában meghatározott csalás és a fenntartott tulajdonjog megsértésével elkövetett sikkasztás miatt való bűnösséget külön magállapította, mert ezeknek törvényes tényálladékát a csalárd bukás egyik elkövetési formájában sem ismerte fel, s azok egyikébe sem sorozhatta be. A közönséges csalásokat illetően van ugyan olyan felfogás, hogy azok a csalárd és vétkes bukásba beolvaszthatok, mert e felfogás szerint különösen a csalárd bukás maga lényegileg a hitelezők kárára elkövetett csalás. Azonban ez a felfogás a törvény helyes értelmezése mellett nem áll meg. A csalárd bukást ugyanis vagyonbukott követheti el az összhitelezők, vagy azok egy része sérelmére; míg a közönséges csalás tettesének nincs vagyonbukotti minősége és cselekményét egyes hitelezők sérelmére követi el. A fondorlat (fraus) természete is más-más. A csalárd bukásnak in fraudem creditorumja nem azonos az egyes hitelező ellen használt személyt személyesen megtévesztő fondorlattal. A károkozás nem egyforma jogi természetű, mert a csalárd bukásnál a tettes a saját vagyonával rendelkezve a tömegtől vagyont elvon, azt csökkenti; a közönséges csalásnál pedig az egyes hitelezőnek vagyonában okozott kárösszeg legtöbbször a tömegvagyont gyarapítja s a quota szerint való kielégítést emeli. E mellett a csalárd bukásnál a kár bekövetkezése nem is tényálladéki elem, holott a közönséges csalás befejezett formájában az. Ezek szerint nem lehet vitás, hogy a közönséges csalás a Btk. 418: §-ának egyik elkövetési formájába sem fér bele, s így a csalárd bukás büntette mellett való külön halmazati megállapítását a törvény nemhogy nem tiltja, hanem követeli. A vétkes bukás vétsége és a közönséges csalás között való viszony viszont olyan, hogy a beolvadásról még kevésbbé lehet szó. A Btk. 416. §-ánál ugyanis semmiféle 'fraus nem kellék s így e keretben a Bn. 50., Btk. 380—383. §-aiban körülírt törvényes tényálladék felszívódása jogilag lehetetlen. A nagyobb, súlyosabb bűncselekmény nem olvadhat bele a kisebbe s különösen a 416. §. 4.