Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

12 Anyagi jog. kért büntetőjogi felelősségre nem vonhatók, merőben téves és törvényes alappal nem bír. Ilyen természetű általános feleletmentesség ugyanis a képviselőháznak 1867. évi november 18-án hozott határozata szerint csak az országgyűlés tagjait illeti meg, akiknek ezt az ú. n. mentelmi jogát a Btk. 19. §-a, s illetve a Bp. 32. §-a kifejezetten hatályban hagyta. , A Btk. személyi hatálya alól való ez a mentesség, mint kivétel szorosan magyarázandó s az másokra, hasonszerüségre alapított értelmezés útján, ki nem terjeszthető. Ami a széksértési keresetre alapított indokolást illeti, a jogegységi tanács megállapítja, hogy az 1872 : XXXVI. t.-c. (Budapest törvényhatósg rendezéséről) 64. §-ában említett széksértési büntetést az 1880 : XXXVII. t.-c. (a Btk. életbeléptetéséről) 4. §. 1. pontja hatályában fenntartotta, az 1886 : XXI. t.-c. 54. §-a pedig nem az 1872 : XXXVI. t.-c. 64. §-ának helyébe lépett (mint azt a koronaügyész perorvoslata véli), hanem átvette ezt a széksértési intézményt a többi törvényhatóságok közgyűlésére, az 1886 : XVII. t.-c. 60. §-a pedig a községi képviselőtestület gyűlésére vonatkozólag is. A Budapest fővárosáról rendelkező 1872 : XXXVI. t.-c. rendelkezései ugyanis az 1886 : XXI. t.-c. 1. §. III. pontjából és 96. §-ának utolsó bekezdéséből kitűnőleg ezután is hatályban maradtak. Minthogy tehát ezek szerint a fővárosi törvényben említett széksértési büntetés a Btk. életbeléptetése után is hatályban maradt és még a többi törvényhatóságra, sőt a községekre is kiterjesztetett, a jogegységi tanács vizsgálat tárgyává tette a széksértésnek és büntetésének jogi természetét a Btk.-höz viszonyítva, E vizsgálat eredménye az, hogy a széksértési büntetés, amint ez az elnevezésből is kitűnik, a megyei, illetve városi vagy községi szék, vagyis másszóval az önkormányzati hatóságot gyakorló szerv tanácskozási rendjét és komolyságát akarja biztosítani a gyűlés tagjainak oly kifejezései ellen, amelyek akár közvetlenül a tanács méltóságát, akár a gyűlés tagjait sértik. A jogszabály által védett jogi érték itt tehát nem a gyűlés tagjainak magánbecsülete, hanem a tanácskozás rendje s ezen át a törvényhatóság tekintélye.