Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi jog. 13 Ebből pedig az következik, hogy amennyiben a széksértés a gyűlés valamelyik tagjával szemben egyúttal becsületsértés tényálladéki elemeit is kimeríti, e miatt külön még bűnvádi eljárásnak is van helye. Ezt fejezi ki az 1872 : XXXVI. t.-c, 64. §-ának fentidézett utolsó kitétele, amelyet az időközben életbelépett Btk. terminológiájára figyelemmel az 1886 : XXV. t.-c. és a XXII. t.-c. akként módosított, hogy „fennmaradván a büntetőtörvények súlya alá eső cselekményekre nézve a későbbi megtorlás joga". Ebből az egyedül helyes magyarázatból nem származhatik a bizottsági tagok szólásszabadságára és bírálati jogára nézve a kir. törvényszék ítéletében említett korlátozás veszélye, mert ezek a jogok sértő kifejezések nélkül is gyakorolhatók. Mindezekre tekintettel a koronaügyész alapos perorvoslata folytán a törvénysértést a Bp. 442. §-a értelmében megállapítani kellett. Minthogy azonban a törvénysértés a vádlott javára történt, azt is ki kellett mondani, hogy a jelen határozatnak a felekre nincs hatálya. 885. szám. A Btk. 108. §-a csakis a magyar bíróság intézkedéseire és a Btk. 108. §. magyar bíróság határozataira vonatkoztatható. A trianoni békeszerző- 1921. évi dés folytán idegen állam bíróságává vált, volt magyar bíróság intéz- XXXIII. t.-c. kedései az elévülés szempontjából félbeszakító hatással nem bírnak. . E. H. 1928. május 16-án B. II. 956 1927. szám. Elnök: Szeőke István kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Bolla Árpád kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Loyczel Kálmán koronaügyészi helyettes. A. m. kir. Kúria lopás büntette miatt özv. B. Qy.-né sz. L. J. és M. M.-né sz. B. M. ellen indított bűnügyet, amelyben a gy.—i kir. törvényszék 1918. évi május hó 16. napján B. 12/7—1918. szám alatt, a n.—i kir. ítélőtábla pedig közvádlónak, továbbá vádlottaknak és védőnek fellebbezésére 1918. évi október hó 9. napján B. 794/9— 1918. szám alatt ítéletet hozott, özv. B. Gy.-né vádlott -részéről használt semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet: A m. kir. Kúria mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletének özv. B. Gy.-né vádlott bűncselekményének minősítésére és ezzel kapcsolatban e vádlott büntetése kiszabására vonatkozó részét a