Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

48 Anyagi jog. ütköző gondatlanság által okozott emberölés vétségének tényálladékát, miért is őt ebben bűnösnek kimondani és bűnösségének megfelelő büntetéssel sújtani kellett stb. II. A b.—i kir. ítélőtábla mint büntető bíróság a következőleg ítélt: A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybanhagyja. Indokok: A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletében meg állapított tényállást magáévá tette. E tényállás alapján az eljárt bíróság helyesen állapította meg, hogy a szándékosságra utaló ténybeli adatok hiányában a jogos védelem fogalmilag kizártnak jelentkezik, helyesen állapította meg, hogy vádlott nagyfokú gondatlansággal járt el, s így cselekményét helyesen minősítette, stb. III. A m. kir. Kúria a szándékos emberölés bűntettével vádolt O. J. ellen a k.—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1920. évi dec. hó 7. napján B. 1212/23-1919. szám alatt, a b.—i kir. ítélőtábla által pedig a kir. ügyész, a vádlott és a védő fellebbezésére 1921. évi november hó 22-én 16. B. 8675/26-1921. szám alatt elintézett bűnvádi pert a vádlott és a védő semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vette és a következő végzést hozta: A m. kir. Kúria a semmiségi panaszokat elutasítja. Indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen a vádlott csatlakozásával a védő a Bp. 385 §. 1. a) c) és 3. pontja alapján az írásbeli indokolás lényege szerint azért jelentett be semmiségi panaszt, mert a vádlott fegyvere annak öntudatlanul visszaható mozdulata következtében sült el és ölte meg a sértettet, tehát az eredmény a véletlennek és nem a vádlott gondatlanságának következménye; továbbá, mert a sértettnek a gondatlanságon túl menő erőszakos fellépése és támadó magatartása volt cselekvő oka saját balesetének, ennélfogva a passiv magatartású vádlottra nézve beszámíthatóságot kizáró ok jelentkezik és végül mert a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-a tévesen nem alkalmaztatott. Minthogy azonban a tényállás szerint a sértett halála úgy következett be, hogy a vádlott fegyvere a vádlottnak tudta és akarata nélkül sült el, s így gondatlanságból elkövetett emberölés vétségéről van szó, amelynél a jogos védelem fogalmilag azért van kizárva, mert nincs a jogtalan támadás elhárítására szükséges